Erdős Sándor
Pál a piaci légy

Pál vagyok a piaci légy,
szép jó napot kívánok!
Úgy látom, hogy zaklatásom
egészen jól bírjátok.

Akárhányszor szürcsölgetek
elől hagyott levesből,
azon nyomban mindkét kézzel
integettek ti egyből.

Úgy érzem, hogy barátságunk
megszilárdult eléggé,
ezért az asztalon maradt
egy pohárka ivólé.

Pohár mellett, de nagy öröm
találtam egy szál ropit,
áthívom a haverokat
iszogatunk egy kicsit.

Válasz

Erdős Sándor

Az imádkozó sáska

Még ilyent, világ csodája,
templomba ment ma a sáska.
Istent dicsőíti talán?
Freskót néz a templom falán?

Á, dehogy, csak megéhezett,
a templomban talál legyet,
mert ott hűsölnek őkelmék,
megtűri őket a Szentszék.

Legyek mellé ostyát eszik,
abból is talált egy picit.
Leesett a szószék mellé,
hogyha bírná tovább enné.

Nem ehet már ennél többet,
fogyókúra immár sikk lett.
Nem lesz keskeny a dereka,
kövéren nem mehet haza.

Ami maradt elvihetné,
útközben, majd csak megenné.
Karjába zárja az ostyát,
azzal boldogítva útját.

Jaj, az ajtót hogy nyitja ki?
Senki sem segít most neki.
Keze tele az ostyával,
egyedül maradt bajával.

Egye fene, mind megeszem,
sikkes alak nem kell nekem.
Hang szólalt. Ne egyél többet!
Ne töltsd tovább a bendődet!

Égre vetette a szemét,
imára kulcsolva kezét.
Óh, Uram, hát add meg nekem,
ne legyen tele a kezem.

Ejtsd el hitvány a jussodat!
Az majd az egérnek marad.
Igen Uram szót fogadok,
én inkább éhes maradok.

El is futott gyorsan onnan,
sajnálta, hogy ilyen baj van.
Bár, ha volna nála táska,
útközben is jót zabálna.

FB_IMG_1655781635803.jpg

Válasz

Én köszönöm,hogy itt lehetek!

Előzmény

Válasz

Nagyon kedves kis gyerekvers!Köszönjük!

Előzmény

Válasz

Erdős Sándor

Az izé

Mi kacsint rám lent a fűből?
Tudja azt a jó fene.
Furcsa ez az apró jószág,
van neki vagy nyolc szeme.

Hát még lába, milyen sok van
érdekes, és meglepő,
megszámolnám, hogyha tudnám,
hány lábra kéne cipő.

De, ez a furcsa, apró jószág
olyan gyorsan elszaladt,
hogy az a sok apró lába,
számolatlanul maradt.

Mi lehetett ez az állat?
Mert én sajnos nem tudom.
Az biztos, hogy nem lehetett
macska, kutya, vagy majom.

Aki tudja, mondja már meg,
segítsetek gyerekek!
Biztos nem egy púpúteve,
szerintem pók lehetett.

FB_IMG_1655742534790.jpg

Válasz

Karácsonyi gondolat
Szabó Kila Margit

Ezüstsugarú zúzmara hullik.
Gyöngyszemű, csillogó hó fehérlik.
Vastag hótakaró befedi a tájat,
A gyermeknevetés, a kacaj, varázslat.

Csilingel a csengő, messze hangzik
A szívekbe béke, szeretet költözik.
Fényes csillag tündököl az égen,
Fényözönben úszik a fenyőfa éppen.

Karácsony táján a türelem, tobzódik.
Minden ember, szeretetre vágyik
Ne legyen soha szenvedés, és éhezés,
Legyen életünk szeretetteljes, békés.

Legyen a karácsony boldogságtól ékes,
Csillagfényes, áhítatos, dicsőséges.

Válasz

Szabó Kila Margit: Köszönöm Uram az éveimet!

H ogy futnak a napok! Szélsebesen szárnyalnak az évek!
E lgondolkodom. Homályosak, de csillognak a percek!
T ündökölt, simogatott rég a Nap szikrázó sugara,
V irágos tavaszi fák, ibolyák illatos pompája.
E mlékszem a nagy csodákra! Szerelem égő tüzére!
N em feledem Őt! Emlékszem az igéző szép szemére.

H oldas esten csillagszikra fényözön csillan az égen.
Á lmodom az életet? Vagy itt vagyok a földön? Élek?
R emény, hit, szeretet hangja ringatja riadt szívemet.
O ly nehéz a szavam! Megigézni a múltat, éveket!
M a tombol a szív! Könny hull virágra! Istennel éltetnek!

www.tvn.hu_e95ed43a4cab86fa326131ded623b465[1].jpg

Válasz

Szabó Kila Margit,sv
Mesés élet vonatán

A mesés élet vonatán
utaztunk ketten.
Gyönyörű napok morzsáit
nem feledhettem.

Emlékképekbe vésett
gyönyörű szárnyalás!
Röpke pillanat alatt
elszaladt a varázs!

Csilingelő hangja néma,
már békére lelt.
Isten ölében ébred,
szívem hevesen ver.

Kézen a karikagyűrű
csillog dicsfényében.
Esengő sóhaj harsan az
ég kristályfényében.

Szerelem drága zálogát
én megköszönöm..
Fényes, tükrös varázsa
egyetlen örömöm.

Simogatom, becézgetem,
mintha Te lennél.
Bánat tüskéi még szúrnak
szívemnél, lelkemnél!

„Holtomiglan-holtodiglan”
a fülembe cseng.
Tündöklő álom csillag
dala édesen zeng.

Emlék hullám habján dereng
egy szép tünemény.
Mesés élet vonatán
Hozzád érkezem én!

Válasz

Szabó Kila Margit,sv.
Parányi homály szikrázik

Kristályvizű álomtenger
ragyog arany káprázatban.
Megbűvöl lénye, varázsa,
a pompája, álmaimban.
Fellobbanó szépsége már
rég múló szavak, fényévek.
Parányi homály szikrázik,
boldogságra emlékeztet.

Pislákoló lángján csendben,
fájón, tétován merengek.
Életem fénye csendben cseng.
Langyos szellő még cirógat.
Ifjúság nyarát kerestem,
de a rózsa rég elhervadt!

Szép percek, órák, a napok,
álmaim, már tovaszálltak.
Békesség, szeretet éltet,
napok tengerében várnak.
Tünedező élet tükre lett
a szép virágos nyárnak.
Szerelem, szenvedés édes
fája feledéssé váltak.

Lelkem mélyén édes sóhaj!
A múltam kábult valóság!
Emlékképben tündököl és
visszhangzik: volt egy boldogság!
Szívünk együtt dobogott! Óh!
Megbűvölt lénye! Rég volt már!
Eltűnt a mesés valóság!
Lassan alig emlékszem rá!

Válasz

Drága kincsünk az élő hit

Drága kincsünk az élő hit,
Mennyből áradó, égi fény .
Életünk egén világít,
Vezet az igaz cél felé.

Hitünkből a remény fakad,
Életünknek értelmet ad.
Általa nyer békességet,
Nyugalmat a szív, s a lélek.

A hit valódi igazgyöngy,
Meglelni azt nagy- nagy öröm.
Őrizzük meg míg csak élünk,
Legyen élő reménységünk!

A hit Isten ajándéka,
Szeretete a forrása.
Ki hitében végig megáll,
Rá öröklét jutalma vár.

Schvalm Rózsa

Válasz