{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Ottawa-Kanada f\u0151v\u00e1rosa fel\u00fclr\u0151l","author_name":"kiralywisky","author_url":"http:\/\/network.hu\/kiralywisky","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=191120&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=191120&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Ottawa Kanada f\u0151v\u00e1rosa \u00e9s negyedik legnagyobb v\u00e1rosa. A sz\u0171kebben vett v\u00e1ros lakoss\u00e1ga 808 391, m\u00edg az Ottawai r\u00e9gi\u00f3val egy\u00fctt 1 146 790 (2004).\r\nFekv\u00e9se  \r\n\r\nAz Ottawa v\u00f6lgy\u00e9ben, Ontario tartom\u00e1ny keleti r\u00e9sz\u00e9n, a Quebec City-Windsor Corridor \u00e9szaki v\u00e9g\u00e9n\u00e9l (kb. 400 km-re keletre Toront\u00f3t\u00f3l \u00e9s 190 km-re nyugatra Montrealt\u00f3l). A v\u00e1ros polg\u00e1rmestere Bob Chiarelli. Ottawa az Ottawa (foly\u00f3) d\u00e9li partj\u00e1n fekszik, \u00e9s hozz\u00e1 tartozik a Rideau (foly\u00f3) \u00e9s a Rideau (csatorna) torkolata.\r\nF\u00f6ldrajza \r\n\r\nOttawa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 arculat\u00fa t\u00e1jak tal\u00e1lkoz\u00e1si pontj\u00e1n\u00e1l fekszik. F\u0151 foly\u00f3ja a nyugat fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 Ottawa-foly\u00f3 errefel\u00e9 \u00f6sszesz\u0171k\u00fcl, \u00e9s sell\u0151k\u00f6n, zuhatagokon verg\u0151dik \u00e1t, mik\u00f6zben \u00e9szakr\u00f3l a Gatineau, d\u00e9lr\u0151l pedig a Rideau-foly\u00f3 viz\u00e9vel tal\u00e1lkozik. A foly\u00f3 zuhatagjai a t\u00f6r\u00e9svonalak ment\u00e9n felsz\u00ednre bukkan\u00f3 kem\u00e9ny m\u00e9szk\u0151r\u00f6g\u00f6knek k\u00f6sz\u00f6nhetik l\u00e9t\u00fcket. E m\u00e9szk\u0151r\u00f6g\u00f6k alkotj\u00e1k a d\u00e9li parton magasod\u00f3 dombokat is, melyek megt\u00f6rik a j\u00e9gkor ut\u00e1ni agyaglerak\u00f3d\u00e1sokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9sre alkalmas s\u00edks\u00e1got.\r\n\r\n\r\nAz Ottawa-foly\u00f3 \u00e9s a parlament \u00e9p\u00fclete\r\nA v\u00e1rost\u00f3l nem messze, \u00e9szakra fekv\u0151 Laurenciumi-hegyvid\u00e9k m\u00e1r egy m\u00e1s t\u00e1j, az \u0151si krist\u00e1lyos k\u0151zetekb\u0151l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 Kanadai-pajzs perem\u00e9t jel\u00f6li.\r\n\r\n\r\nA Rideau-foly\u00f3\r\n\u00c9ghajlata nedves kontinent\u00e1lis, melyet er\u0151s sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gek jellemeznek, b\u00e1r Ottawa Velenc\u00e9vel azonos f\u00f6ldrajzi sz\u00e9less\u00e9gen fekszik. A hossz\u00fa, havas telek igen szigor\u00faak, a janu\u00e1ri \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet -11 Celsius-fok, mely m\u00e9g a magyarorsz\u00e1gi \u00e9rt\u00e9kt\u0151l is 10 fokkal elmarad. A ny\u00e1r j\u00f3val r\u00f6videbb mint n\u00e1lunk, a j\u00faliusi k\u00f6z\u00e9ph\u0151m\u00e9rs\u00e9klet azonban az ittenihez hasonl\u00f3 \u00e9rt\u00e9ket mutat; \u00e1tlag 21 Celsius-fok.\r\n\r\n\r\nOttawai parkr\u00e9szlet\r\nA csapad\u00e9k \u00e9vi \u00f6sszege 850 mm, melynek nagyobb r\u00e9sze a ny\u00e1ri f\u00e9l\u00e9vre jut. T\u00e9len vastag h\u00f3takar\u00f3 k\u00e9pz\u0151dik, gyakori a napokig tart\u00f3 havaz\u00e1s \u00e9s h\u00f3f\u00fav\u00e1s, mely a k\u00f6zleked\u00e9sben komoly fennakad\u00e1sokat okoz.\r\n\r\nT\u00f6rt\u00e9nete  \r\n\r\nOttawa, m\u00fazeum\r\nOttava m\u00e1r a gyarmatos\u00edt\u00e1s el\u0151tt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 indi\u00e1n t\u00f6rzsek tal\u00e1lkoz\u00f3inak- \u00e9s \u00e1rucser\u00e9inek sz\u00ednhelye volt. Neve is keresked\u0151hely-et jelentett a huronok nyelv\u00e9n.\r\nAz els\u0151 eur\u00f3pai felfedez\u0151 a francia Samuel de Champlain volt, aki 1613 j\u00fanius 4-\u00e9n \u00e9rte el a mai Ottawa hely\u00e9t.\r\nA v\u00e1ros alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak azonban nem \u0151t, hanem az amerikai Philemon Wrightot tekintik, aki 1799-ben \u00e9rkezett arra a vid\u00e9kre \u00e9s 1800 m\u00e1rcius\u00e1ban 25 csal\u00e1dot telep\u00edtett le itt, az Ottawa-foly\u00f3 \u00e9szaki partj\u00e1n, ahol ma Hull peremv\u00e1ros ter\u00fcl el.\r\nWright kezdte meg itt a fakeresked\u00e9st is. Az els\u0151 tutajt is \u0151 ind\u00edtotta el 1807-ben Qu\u00e9bec fel\u00e9.\r\n\r\n\r\nA Notre Dame bazilika\r\n1809-ben jelent meg az els\u0151 telepes a mai f\u0151v\u00e1ros hely\u00e9n - az Ottawa-foly\u00f3 d\u00e9li partj\u00e1n, akit a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedben t\u00f6bb fav\u00e1g\u00f3 \u00e9s farmer k\u00f6vetett, s kiknek birtokai a v\u00e1ros megalap\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n csillag\u00e1szati \u00e1rakon keltek el.\r\nA v\u00e1ros magj\u00e1nak \u00e9s egyben a f\u0151v\u00e1ros k\u00f6zvetlen el\u0151dj\u00e9nek tekinthet\u0151 Bytown, amelyet\r\n\r\n\r\nJohn By, a v\u00e1ros alap\u00edt\u00f3ja\r\n1826-1927-k\u00f6z\u00f6tt John By hadm\u00e9rn\u00f6k ezredes alap\u00edtott. Bitown a fakitermel\u00e9s \u00e9s a f\u0171r\u00e9szipar k\u00f6zpontja lett, 1854-ben amikor mai nev\u00e9t \u00e9s v\u00e1rosi rangj\u00e1t kapta, m\u00e1r t\u00f6bb mint t\u00edzezer lakosa volt. 1858-t\u00f3l az egyes\u00edtett tartom\u00e1nyok sz\u00e9khelye. 1867-t\u0151l f\u0151v\u00e1ros.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/1\/9\/1\/_\/191120_23347_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"191120"}