{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"San Marino-saj\u00e1t felv\u00e9telek","author_name":"kiralywisky","author_url":"http:\/\/network.hu\/kiralywisky","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=275247&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=275247&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"San Marino Olaszorsz\u00e1g enkl\u00e1v\u00e9ja, az olasz Emilia\u2013Romagna \u00e9s Marche r\u00e9gi\u00f3k hat\u00e1r\u00e1n. Domborzat\u00e1t az Appenninek uralj\u00e1k. A legmagasabb pont a Monte Titano, 749 m\u00e9ter. V\u00edzfel\u00fclettel az orsz\u00e1g nem rendelkezik.\r\nAz \u00e9ghajlat mediterr\u00e1n, forr\u00f3 nyarakkal \u00e9s enyhe telekkel.\r\nSan Marino a harmadik legkisebb \u00e1llam Eur\u00f3p\u00e1ban, csak Monaco \u00e9s a Vatik\u00e1n kisebb n\u00e1la.\r\n\r\nSan Marino a legr\u00e9gebbi, ma is fenn\u00e1ll\u00f3 k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g, amelyet 301-ben alap\u00edtott egy remete k\u0151farag\u00f3, Szent Marinus (olaszosan Marino), aki a monda szerint Dalm\u00e1ci\u00e1b\u00f3l \u00e9rkezett 301-ben (m\u00e1s forr\u00e1sok pontos\u00edtanak: Rab sziget\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmazott), \u00e9s hamarosan kolostort alap\u00edtott a Tit\u00e1n-hegyen, hogy a Diocletianus cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal \u00fcld\u00f6z\u00f6tt kereszt\u00e9nyeket befogadhassa (\u0151 maga is kereszt\u00e9ny volt). \u0150t tekintik a San Marin\u00f3-iak a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g megalap\u00edt\u00f3j\u00e1nak. \u00cdr\u00e1sos dokumentum azonban csak 885-ben eml\u00edti a kolostort \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte kialakult telep\u00fcl\u00e9st, amelyet alap\u00edt\u00f3j\u00e1r\u00f3l San Marin\u00f3nak neveztek el. A mai k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g parlamentj\u00e9nek el\u0151dje az 1000-ben l\u00e9trehozott n\u00e9pgy\u0171l\u00e9s (Arengo).\r\n\r\nA sz\u00e1zadok sor\u00e1n a k\u00f6rny\u00e9kbeli ter\u00fcletek urai t\u00f6bbsz\u00f6r is megk\u00eds\u00e9relt\u00e9k elfoglalni az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llam ter\u00fclet\u00e9t. Lak\u00f3i azonban a legt\u00f6bb esetben meg tudt\u00e1k v\u00e9deni. Csak 1739-ben siker\u00fclt bevennie a v\u00e1rost a p\u00e1pa nev\u00e9ben Alberoni leg\u00e1tusnak, de a v\u00e1rosk\u00e1ban kit\u00f6rt l\u00e1zad\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra XII. Kelemen p\u00e1pa 1740-ben ism\u00e9t f\u00fcggetlennek nyilv\u00e1n\u00edtotta az \u00e1llamot. Napol\u00e9on Bonaparte t\u00e1bornok 1797-ben felaj\u00e1nlotta az orsz\u00e1gnak ter\u00fclete b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s a \u201ebar\u00e1ts\u00e1g\u00e1t\u201d, azonban az orsz\u00e1g lakoss\u00e1ga ezt visszautas\u00edtotta, ezzel is t\u00f6rekedve a f\u00fcggetlens\u00e9g fenntart\u00e1s\u00e1ra. San Marino f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t az 1815-\u00f6s b\u00e9csi kongresszus is nyomat\u00e9kos\u00edtotta.\r\nId\u0151k\u00f6zben \u00e1talakult az \u00e1llam politikai rendszere, a N\u00e9pgy\u0171l\u00e9s helyett megalakult a Nagy Tan\u00e1cs, amely 60 tagb\u00f3l \u00e1llt \u00e9s \u00e1ll ma is. Az \u00e1llamnak k\u00e9t \u00e1llamf\u0151je (r\u00e9genskapit\u00e1ny, Capitani Reggenti) van, \u0151ket f\u00e9l\u00e9venk\u00e9nt (\u00e1prilis 1. \u00e9s okt\u00f3ber 1.) v\u00e1lasztja meg a nagytan\u00e1cs.\r\n\r\nAz I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban Olaszorsz\u00e1g 1915. m\u00e1jus 23-\u00e1n \u00fczent hadat Ausztria-Magyarorsz\u00e1gnak, San Marino pedig 1915. j\u00fanius 3-\u00e1n.\r\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban San Marino el\u0151sz\u00f6r hadat \u00fczent Nagy-Britanni\u00e1nak. Olaszorsz\u00e1g kapitul\u00e1ci\u00f3jakor kinyilv\u00e1n\u00edtotta semlegess\u00e9g\u00e9t, 1944. szeptember 21-\u00e9n pedig hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak.\r\nSan Marin\u00f3ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a vil\u00e1g egyik legels\u0151 demokratikusan v\u00e1lasztott kommunista korm\u00e1nya 1945-t\u0151l 1957-ig. San Marino volt a vil\u00e1g legkisebb k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1ga 301-t\u0151l 1968-ig. Akkor lett Nauru f\u00fcggetlen.\r\n\r\nSan Marino az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cs tagja lett 1988-ban, az Egyes\u00fclt Nemzetek Szervezet\u00e9be 1992-ben l\u00e9pett be. Nem tagja az Eur\u00f3pai Uni\u00f3nak.\r\n\r\nSan Marino parlament\u00e1ris k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g, 1244-ben alkotott k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi alkotm\u00e1nya az egyik legr\u00e9gebbi az eg\u00e9sz vil\u00e1gon.\r\n\r\nLakoss\u00e1ga: 28 400 f\u0151 (2003)\r\nN\u00e9ps\u0171r\u0171s\u00e9g: 464 f\u0151\/km2\r\nN\u00e9pess\u00e9gn\u00f6veked\u00e9s: 1,6%\r\nSz\u00fclet\u00e9skor v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam: \r\nf\u00e9rfiak \u2013 77 \u00e9v, n\u0151k \u2013 85 \u00e9v\r\nV\u00e1rosi lakoss\u00e1g ar\u00e1nya: kb. 95%\r\n===================================7","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/2\/7\/5\/_\/275247_39172_4.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"275247"}