{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"A R\u00e1ckevei -(Soroks\u00e1ri ) -Duna-\u00e1g","author_name":"kiralywisky","author_url":"http:\/\/network.hu\/kiralywisky","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=364493&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=364493&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"A R\u00e1ckevei-Duna (m\u00e1sk\u00e9ppen Soroks\u00e1ri-Duna vagy R\u00e1ckevei (Soroks\u00e1ri)-Duna, r\u00f6vid\u00edtve RSD) a Duna folyam egyik jelent\u0151s mell\u00e9k\u00e1ga, a f\u0151\u00e1ggal a Csepel-szigetet \u00f6leli k\u00f6r\u00fcl. A Dun\u00e1t\u00f3l Budapesten, a Csepel-sziget \u00e9szaki cs\u00facs\u00e1n\u00e1l \u00e1gazik el, majd Tassn\u00e1l a sziget d\u00e9li cs\u00facs\u00e1n\u00e1l torkollik \u00fajra a folyamba. A r\u00e1ckevei Duna-\u00e1g 57,3 km hossz\u00fa, az \u00e1tlagos v\u00edzt\u00e9rfogata mintegy 40 milli\u00f3 m3.\r\nA v\u00edz bet\u00e1pl\u00e1l\u00e1sa a mell\u00e9k\u00e1gba a Duna folyamb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nik a Kvassay-v\u00edzl\u00e9pcs\u0151n (zsilipen) kereszt\u00fcl, \u00e9vente 550\u2013750 milli\u00f3 m3 mennyis\u00e9gben. A Duna-\u00e1g v\u00edzszintj\u00e9t a v\u00edzfoly\u00e1s v\u00e9g\u00e9n l\u00e9v\u0151 tassi v\u00edzl\u00e9pcs\u0151 szab\u00e1lyozza, \u00edgy a k\u00e9t m\u0171t\u00e1rgy k\u00f6z\u00f6tt 10\u201330 cm v\u00edzszintk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g ad\u00f3dik, szemben a k\u00f6zel term\u00e9szetes foly\u00e1s\u00fa nagy Duna 4\u20135 m\u00e9ter\u00e9vel. A Duna-\u00e1gban a v\u00edz sebess\u00e9ge 0,2\u20130,4 km\/h, \u00fczemszer\u0171 v\u00edzp\u00f3tl\u00e1s eset\u00e9ben ny\u00e1ron 1,5\u20132,5 h\u00e9t alatt, t\u00e9len 3\u20135 h\u00e9t alatt cser\u00e9l\u0151dik ki a a mell\u00e9k\u00e1g vize.\r\nA R\u00e1ckevei-Duna ma ismert arculat\u00e1t az 1910\u20131926 \u00e9vek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9grehajtott v\u00edz\u00e9p\u00edt\u00e9si munk\u00e1k ut\u00e1n nyerte el. A partj\u00e1nak \u00e9s szigeteinek felparcell\u00e1z\u00e1sa az 1960-as \u00e9vekt\u0151l kezd\u0151d\u00f6tt meg, els\u0151sorban a pihen\u00e9sre, \u00fcd\u00fcl\u00e9sre v\u00e1gy\u00f3 f\u0151v\u00e1rosi lakosok sz\u00e1m\u00e1ra.\r\nKialakul\u00e1sa\r\nA 19. sz\u00e1zadig v\u00e9g\u00e9ig a Duna folyam sz\u00e9less\u00e9ge a Gell\u00e9rt-hegy magass\u00e1g\u00e1ban mintegy 300 m volt, a hegy alatt pedig minden \u00e1tmenet n\u00e9lk\u00fcl majd egy kilom\u00e9teresre sz\u00e9lesedett. A kisz\u00e9lesedett, z\u00e1tonyos foly\u00f3szakasz jelent\u0151s \u00e1rv\u00edzvesz\u00e9lyt jelentett a f\u0151v\u00e1ros \u00e9s t\u00e9rs\u00e9ge sz\u00e1m\u00e1ra, a mai Budapest alacsonyabb ter\u00fcleteit 1730 \u00e9s 1830 k\u00f6z\u00f6tt tizenk\u00e9t nagyobb \u00e1rv\u00edz puszt\u00edtotta. Hab\u00e1r \u00e9p\u00fcltek kor\u00e1bban kisebb-nagyobb \u00e1rv\u00edzv\u00e9delmi t\u00f6lt\u00e9sek a foly\u00f3 ment\u00e9n, a foly\u00f3meder szab\u00e1lyozatlan volt, a k\u00e9t \u00e1gra szakad\u00f3 Duna budafoki \u00e9s soroks\u00e1ri \u00e1ga sem volt f\u0151\u00e1gnak tekinthet\u0151.\r\nAz \u00e1rv\u00edzv\u00e9delem el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s a haj\u00f3z\u00e1si felt\u00e9teleket jav\u00edt\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r az 1838-as pesti \u00e1rv\u00edzet k\u00f6vet\u0151en nagyszab\u00e1s\u00fa terveket k\u00e9sz\u00edtettek a kor szakemberei, els\u0151sorban Lechner J\u00f3zsef \u00e9s Pietro Paleocapa m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k.\r\nSzab\u00e1lyoz\u00e1sa\r\nA Duna budapesti szakasz\u00e1nak t\u00e9nyleges szab\u00e1lyoz\u00e1si munk\u00e1i csak a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n, az 1870. \u00e9vi X. t\u00f6rv\u00e9nycikk alapj\u00e1n kezd\u0151dtek meg.\r\nA Duna f\u0151v\u00e1ros alatti k\u00e9t \u00e1ga k\u00f6z\u00fcl a budafokit tett\u00e9k alkalmass\u00e1 a folyam teljes v\u00edzhozam\u00e1nak levezet\u00e9s\u00e9re, a foly\u00f3 l\u00e1gym\u00e1nyosi szakasz\u00e1t egy \u00faj partvonalat ad\u00f3 g\u00e1ttal (amely utols\u00f3 szakasz\u00e1t ma Kopaszi-g\u00e1tk\u00e9nt ismer\u00fcnk) 380 m\u00e9terre sz\u0171k\u00edtett\u00e9k, illetve a m\u00e9lys\u00e9g\u00e9t kotr\u00e1ssal n\u00f6velt\u00e9k. A folyam \u00faj f\u0151\u00e1g\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan megkezd\u0151d\u00f6tt a soroks\u00e1ri \u00e1g lez\u00e1r\u00e1sa. A z\u00e1r\u00f3g\u00e1t nem a fels\u0151 torkolatn\u00e1l, hanem a f\u00f6ldtanilag kedvez\u0151bb helyzet\u0171, \u00edgy alacsonyabb k\u00f6lts\u00e9ggel meg\u00e9p\u00edthet\u0151, szikl\u00e1s, kisebb m\u00e9lys\u00e9g\u0171 mederben, a mai Gubacsi h\u00edd magass\u00e1g\u00e1ban \u00e9p\u00fclt meg.\r\nA soroks\u00e1ri \u00e1g lez\u00e1r\u00e1sa kedvez\u0151tlen \u00e1llapotokat eredm\u00e9nyezett, a g\u00e1t alatti szakaszon a v\u00edzszintcs\u00f6kken\u00e9s, a feliszapol\u00f3d\u00e1s, valamint a haj\u00f3zhat\u00f3s\u00e1g megsz\u0171n\u00e9se a t\u00e9rs\u00e9gben, els\u0151sorban R\u00e1ckeve k\u00f6rny\u00e9k\u00e9ig jelent\u0151s probl\u00e9m\u00e1kat okozott. A probl\u00e9m\u00e1k orvosl\u00e1s\u00e1ra a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s 1904-ben elrendelte a Duna-\u00e1g teljes rendez\u00e9s\u00e9t \u00e9s haj\u00f3zhat\u00f3v\u00e1 t\u00e9tel\u00e9t. A soroks\u00e1ri-r\u00e1ckevei Duna-\u00e1g fels\u0151 torkolat\u00e1n\u00e1l 1910\u20131914 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt meg a haj\u00f3zsilip, majd 1924\u20131926 k\u00f6z\u00f6tt a v\u00edzbeereszt\u0151 zsilip, a m\u0171t\u00e1rgycsoportot k\u00e9s\u0151bb Kvassay Jen\u0151 v\u00edz\u00e9p\u00edt\u0151m\u00e9rn\u00f6k ut\u00e1n nevezt\u00e9k el. Az als\u00f3 torkolatn\u00e1l, Tass hat\u00e1r\u00e1ban 1926\u20131928 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fcltek meg a m\u0171t\u00e1rgyak, \u00edgy a haj\u00f3- \u00e9s a v\u00edzleereszt\u0151 zsilip, illetve a v\u00edzer\u0151m\u0171.\r\nK\u00f6zelm\u00falt \r\nAz 1956-os jeges \u00e1rv\u00edz t\u00f6nkretette a tassi v\u00edzleereszt\u0151 zsilipet \u00e9s az er\u0151m\u0171vet. Az elpusztult m\u0171t\u00e1rgyakat nem \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre, az\u00f3ta a Duna-\u00e1g v\u00edzleereszt\u00e9se \u00e9s a haj\u00f3z\u00e1s az \u00e1talak\u00edtott haj\u00f3zsilipen \u00e1t t\u00f6rt\u00e9nik. 1961-ben helyezt\u00e9k \u00fczembe a Kvassay-m\u0171t\u00e1rgycsoportn\u00e1l az 1954\u20131960 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett v\u00edzer\u0151m\u0171vet.\r\nA R\u00e1ckevei-Duna v\u00edzmin\u0151s\u00e9g\u00e9t alapvet\u0151en befoly\u00e1solta a f\u0151v\u00e1rosi \u00fczemek ipari szennyviz\u00e9nek bevezet\u00e9se, az 1960-as \u00e9s 1970-es \u00e9vekben t\u00f6bb nagy halpusztul\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt a Duna-\u00e1gban. A dunai bet\u00e1pl\u00e1l\u00e1ssal a folyam viz\u00e9vel egy\u00fctt \u00e9vente 25\u201350 ezer m3 iszap is \u00e9rkezik. A feliszapol\u00f3d\u00e1s els\u0151sorban a fels\u0151 szakaszon okoz jelent\u0151s gondot, ugyanakkor s\u00falyosan \u00e9rinti az am\u00fagy is kisebb v\u00edzm\u00e9lys\u00e9g\u0171 mell\u00e9k\u00e1gakat, illetve a lass\u00fa v\u00edzfoly\u00e1s\u00fa partoldalakat. Az egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 felt\u00f6lt\u0151d\u00e9si folyamat ellen \u00e9s a s\u00falyosabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 eutrofiz\u00e1ci\u00f3s probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1ra 1979\u20131985 k\u00f6z\u00f6tt a Duna-\u00e1g fels\u0151 t\u00edz kilom\u00e9teres szakasz\u00e1n mederszab\u00e1lyoz\u00e1st v\u00e9geztek. A szab\u00e1lyoz\u00e1ssal 110 m v\u00edzt\u00fck\u00f6r sz\u00e9less\u00e9g\u0171, 2,7 m v\u00edzm\u00e9lys\u00e9g\u0171, 50 m3\/s elm\u00e9leti v\u00edzsz\u00e1ll\u00edt\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 medret alak\u00edtottak ki. A beruh\u00e1z\u00e1s sor\u00e1n partv\u00e9d\u0151 m\u0171vek \u00e9p\u00fcltek, valamint a Kvassay-m\u0171t\u00e1rgycsoport rekonstrukci\u00f3j\u00e1ra is sor ker\u00fclt.\r\nNapjainkban\r\nA rendszerv\u00e1lt\u00e1shoz k\u00f6zeledve, az \u00e1llami forr\u00e1sok elapad\u00e1s\u00e1val a R\u00e1ckevei-Duna mederszab\u00e1lyoz\u00e1si munk\u00e1i megakadtak. A tov\u00e1bbra is fenn\u00e1ll\u00f3 probl\u00e9m\u00e1kra PHARE-program keret\u00e9ben, Eur\u00f3pai Uni\u00f3s t\u00e1mogat\u00e1ssal, 1997-ben k\u00e9sz\u00fclt el a v\u00edzmin\u0151s\u00e9gjav\u00edt\u00f3-terv. A K\u00f6z\u00e9p-Duna-v\u00f6lgyi K\u00f6rnyezetv\u00e9delmi \u00e9s V\u00edz\u00fcgyi Igazgat\u00f3s\u00e1g 2001-t\u0151l fenntart\u00e1si kotr\u00e1st v\u00e9gzett a hajdani beruh\u00e1z\u00e1ssal \u00e9rintett fels\u0151 szakaszon. Az igazgat\u00f3s\u00e1g 2003-t\u00f3l \u00faj beruh\u00e1z\u00e1s keret\u00e9ben megkezdte a tov\u00e1bbi szakaszok mederszab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t, amelyt\u0151l a v\u00edzmin\u0151s\u00e9g mellett a v\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1s felt\u00e9teleinek javul\u00e1s\u00e1t is v\u00e1rj\u00e1k.\r\n\r\nWikip\u00e9dia\r\n====================================","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/3\/6\/4\/_\/364493_77020_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"364493"}