{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Pr\u00e1zsm\u00e1ri er\u0151dtemplom","author_name":"kiralywisky","author_url":"http:\/\/network.hu\/kiralywisky","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=364498&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=364498&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Pr\u00e1zsm\u00e1r\r\n\r\nPr\u00e1zsm\u00e1r (rom\u00e1nul Prejmer, n\u00e9met\u00fcl Tartlau, sz\u00e1szul Tuartlen) falu Rom\u00e1ni\u00e1ban, Erd\u00e9lyben, Brass\u00f3 megy\u00e9ben, a Barcas\u00e1gban.Brass\u00f3t\u00f3l 17 km-re \u00e9szakkeletre fekszik.\r\nNev\u00e9nek eredete\r\nEl\u0151sz\u00f6r egy 1235-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 oklev\u00e9l 1270-es m\u00e1solat\u00e1ban Prasmar n\u00e9ven, 1240-ben Tartilleri n\u00e9ven, majd 1329-ben n\u00e9met\u00fcl, Torthlewk\u00e9nt eml\u00edtik. K\u00e9s\u0151bbi n\u00e9v- \u00e9s \u00edr\u00e1sv\u00e1ltozatai: Tartlau (1415), Tartlen (1488) Bratschmer (1601), Pr\u00e1sm\u00e9 (1826), Pr\u00e9sm\u00e9r (1850), Presmer (1873). N\u00e9met neve a Tatrang foly\u00f3 n\u00e9met nev\u00e9b\u0151l val\u00f3, magyar \u00e9s rom\u00e1n nev\u00e9nek eredete bizonytalan.\r\nT\u00f6rt\u00e9nete\r\nSz\u00e1sz lakoss\u00e1ggal telep\u00fclt a Barcas\u00e1g sz\u00e9l\u00e9re. 1454-ben kapott mez\u0151v\u00e1rosi rangot. A 15. sz\u00e1zadban a t\u00f6r\u00f6k ellen meger\u0151s\u00edtett\u00e9k. 1441-ben elfoglalt\u00e1k a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k, de Hunyadi J\u00e1nos ki\u0171zte \u0151ket. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a bodolai B\u00e9ldiek h\u00e1zass\u00e1g r\u00e9v\u00e9n megszerezt\u00e9k a Teel csal\u00e1d ger\u00e9bh\u00e1z\u00e1t. 1508-ban B\u00e9ldi P\u00e9ter hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s k\u00f6zben a piacon kijelentette, hogy od\u00e1ig terjed az \u0151 birodalma, mire egy pr\u00e1zsm\u00e1ri ker\u00e9kgy\u00e1rt\u00f3 mester fejsz\u00e9vel lefejezte. Az erd\u00e9lyi vajda vizsg\u00e1latot folytatott le az \u00fcgyben, majd p\u00e9nzb\u00edrs\u00e1got r\u00f3tt ki a v\u00e1rosra. 1515-ben itt t\u00e1borozott Szapolyai J\u00e1nos \u00e9s meger\u0151s\u00edtette v\u00e9d\u0151m\u0171v\u00e9t. 1529-ben Petru Rare\u0219, 1552-ben V. Istv\u00e1n moldvai vajda ostromolta \u00e9s gy\u00fajtotta fel a v\u00e1rost, de az er\u0151d\u00f6t a lakoss\u00e1g megv\u00e9dte. 1599-ben Mih\u00e1ly vajda csapatai rabolt\u00e1k ki. 1602-ben Basta hadai d\u00falt\u00e1k fel. 1612-ben itt vert\u00e9k sz\u00e9t a sz\u00e9kelyek a brass\u00f3iak G\u00e9czi Andr\u00e1s vezette zsoldossereg\u00e9t. 1661-ben Ali pasa nyolcvan pr\u00e1zsm\u00e1rit hurcolt el. 1678-ban Ahmed pasa, majd 1690-ben Th\u00f6k\u00f6ly Imre t\u00e1borozott benne \u00e9s innen sz\u00f3l\u00edtotta fel csatlakoz\u00e1sra a sz\u00e9kelyeket. 1704-ben a kurucok bevett\u00e9k \u00e9s hatvan lakos\u00e1t elhurcolt\u00e1k. Nemsok\u00e1ra a cs\u00e1sz\u00e1riak fosztott\u00e1k ki az er\u0151dtemplomot. 1767-ben puszt\u00edtotta t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legnagyobb t\u0171zv\u00e9sze, melyben k\u00e9tsz\u00e1z h\u00e1z \u00e9gett le.\r\nA falu ter\u00fclet\u00e9n csod\u00e1latos gazdags\u00e1gban fakad\u00f3 forr\u00e1sok viz\u00e9t felhaszn\u00e1lva a pr\u00e1zsm\u00e1riak s\u00f6rt f\u0151ztek \u00e9s a derestyei s\u00f6rgy\u00e1r f\u00f6l\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9ig \u0151k l\u00e1tt\u00e1k el s\u00f6rrel Brass\u00f3 lakoss\u00e1g\u00e1t. A pr\u00e1zsm\u00e1ri rom\u00e1nok pedig elad\u00e1sra is f\u0151ztek szilvap\u00e1link\u00e1t. 1785-ben kov\u00e1cs- \u00e9s tak\u00e1csc\u00e9he is volt, de lakosai t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz\u00e9nek a meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s jelentette. H\u00e1zai k\u00f6z\u00fcl m\u00e1r 1854-ben 328 \u00e9p\u00fclt k\u0151b\u0151l vagy t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l \u00e9s csak 210 f\u00e1b\u00f3l. Az ideszakadt arom\u00e1n csal\u00e1dba sz\u00fcletett Gheorghe I. Nica 1825-ben gyertya\u00f6nt\u0151, 1832-ben v\u00f6r\u00f6sfon\u00e1l-feldolgoz\u00f3 manufakt\u00far\u00e1t, 1830-ban hamuzs\u00edrhut\u00e1t alap\u00edtott a telep\u00fcl\u00e9sen. 1848-ban hozta l\u00e9tre pap\u00edrgy\u00e1r\u00e1t T\u00fcrk Gy\u00f6rgy. 1864-t\u0151l a brass\u00f3i evang\u00e9likus egyh\u00e1z, majd Martin Copony tulajdona. 1896-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.\r\n1848. december 5-\u00e9n a h\u00e1romsz\u00e9kiek harc n\u00e9lk\u00fcl foglalt\u00e1k el, majd december 13-\u00e1n, a fels\u0151r\u00e1kosi csata ut\u00e1n ide h\u00edvt\u00e1k \u00f6ssze a megsz\u00e1llt sz\u00e1sz falvak k\u00fcld\u00f6tteit \u00e9s j\u00f3szomsz\u00e9ds\u00e1gi szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6ttek vel\u00fck. 1867-ben j\u00f6tt l\u00e9tre els\u0151 gy\u00f3gyszert\u00e1ra.1876-ban Brass\u00f3 v\u00e1rmegye Alvid\u00e9ki j\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz csatolt\u00e1k. 1956-ban kiv\u00e1lt a telep\u00fcl\u00e9sb\u0151l Kerpenyes \u00e9s a f\u0151k\u00e9nt az 1921-es agr\u00e1rreform k\u00f6vetkezt\u00e9ben kifejl\u0151d\u00f6tt Pr\u00e1zsm\u00e1ri m\u00e9hkertek. Az 1975-ben elfogadott telep\u00fcl\u00e9sfejleszt\u00e9si terv v\u00e1ross\u00e1 val\u00f3 fejleszt\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul.[2008-ban a pr\u00e1zsm\u00e1ri pisztr\u00e1ngteny\u00e9szetb\u0151l ker\u00fclt ki az a rekordm\u00e9ret\u0171 sziv\u00e1rv\u00e1nyos pisztr\u00e1ng, amely 11,5 kg-ot nyomott.\r\nN\u00e9pess\u00e9ge\r\n1786-ban 2838 lakosa volt.\r\n1850-ben 3351 lakos\u00e1b\u00f3l 2136 volt n\u00e9met, 1044 rom\u00e1n, 154 cig\u00e1ny \u00e9s 17 magyar nemzetis\u00e9g\u0171; 2147 evang\u00e9likus \u00e9s 1198 ortodox vall\u00e1s\u00fa.\r\n1900-ban 3580 lakos\u00e1b\u00f3l 2066 volt n\u00e9met, 1336 rom\u00e1n, 123 magyar \u00e9s 55 cig\u00e1ny anyanyelv\u0171; 2051 evang\u00e9likus, 1398 ortodox, 74 reform\u00e1tus \u00e9s 41 r\u00f3mai katolikus vall\u00e1s\u00fa. A lakoss\u00e1g 3%-a tart\u00f3zkodott k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, 68%-a tudott \u00edrni-olvasni \u00e9s a nem magyar anyanyelv\u0171ek 41%-a besz\u00e9lt magyarul. A h\u00e1zak 64%-a k\u0151b\u0151l, 36%-a f\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt, 87%-ukat cser\u00e9ppel, 10%-ukat zsindellyel fedt\u00e9k.\r\n2002-ben a hozz\u00e1tartoz\u00f3 Farkasv\u00e1g\u00f3val \u00e9s Pr\u00e1zsm\u00e1ri m\u00e9hkertekkel egy\u00fctt 8316 lakosa volt, k\u00f6z\u00fcl\u00fck 7612 rom\u00e1n, 375 cig\u00e1ny, 216 magyar \u00e9s 110 n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171; 7758 ortodox, 134 evang\u00e9likus, 129 r\u00f3mai katolikus, 118 reform\u00e1tus vall\u00e1s\u00fa.\r\nL\u00e1tnival\u00f3k\r\nEvang\u00e9likus temploma a Barcas\u00e1g legjelent\u0151sebb templomer\u0151dje. Az els\u0151 templomot tal\u00e1n 1218-ban kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni, majd az 1240-es \u00e9vekben a kerci ap\u00e1ts\u00e1g folytatta az \u00e9p\u00edtkez\u00e9st, jellegzetes ciszterci st\u00edlusban. A 15. sz\u00e1zadban a megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg egyenl\u0151 sz\u00e1r\u00fa kereszt alaprajz\u00fa templom f\u00f6l\u00e9 tornyot, a szent\u00e9ly \u00e9szaki \u00e9s d\u00e9li fal\u00e1hoz egy-egy k\u00e1poln\u00e1t emeltek. Az olt\u00e1r h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt domborm\u00edv\u0171 s\u00edrk\u0151 tal\u00e1lhat\u00f3, rajta szak\u00e1llas angyalok. 1480-ban k\u00e9sz\u00edtett Szent Kereszt-sz\u00e1rnyasolt\u00e1ra az egyik legr\u00e9gebbi Erd\u00e9lyben. Egyik harangj\u00e1t 1471-ben \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k.\r\nA templom k\u00f6r\u00e9 h\u00e1rmas v\u00e9d\u0151falrendszert \u00e9p\u00edtettek. A k\u00fcls\u0151 v\u00e9d\u0151fal a v\u00e1rost vette k\u00f6r\u00fcl, a toronyb\u00f3l sz\u00e9tn\u00e9zve m\u00e9g ma is f\u00f6lismerhet\u0151ek az egykori v\u00e1ros hat\u00e1rai, amelyen bel\u00fcl a telkek \u00e9s a h\u00e1zak is kisebbek voltak. A k\u00fcls\u0151 falgy\u0171r\u0171b\u0151l semmi sem maradt, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151nek azonban m\u00e9g \u00e1llnak r\u00e9szletei \u00e9s a templom k\u00f6zel\u00e9ben k\u00e9t egykori v\u00e9d\u0151tornya. A bels\u0151v\u00e1ron bel\u00fcl, a templomudvar \u00e9s az el\u0151udvar fal\u00e1ban alak\u00edtott\u00e1k ki azt a 275 kamr\u00e1t, amelyek ostrom idej\u00e9n mened\u00e9ket adtak a lak\u00f3knak, b\u00e9keid\u0151ben pedig term\u00e9nyeket t\u00e1roltak benn\u00fck. A t\u00f6bb szinten egym\u00e1s f\u00f6l\u00e9 \u00e9p\u00edtett kamr\u00e1kat fa \u00e1llv\u00e1nyzaton lehet megk\u00f6zel\u00edteni. A k\u00e9t udvart alag\u00fat k\u00f6ti \u00f6ssze, amelyet a v\u00e9d\u0151k \u00f6t helyen tudtak elz\u00e1rni kapukkal \u00e9s r\u00e1ccsal. A barbak\u00e1nban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a v\u00e1rosh\u00e1za. A bels\u0151v\u00e1rat vizes\u00e1rok vette k\u00f6r\u00fcl, amelybe a k\u00f6rnyez\u0151 forr\u00e1sok viz\u00e9t vezett\u00e9k. Az oszlopsoros bej\u00e1rati sz\u00e1rnyat a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k, hely\u00e9n kor\u00e1bban felvon\u00f3h\u00edd \u00e1llt. D\u00e9lnyugati oldal\u00e1n, a barbak\u00e1n \u00e9s a bels\u0151 falgy\u0171r\u0171 k\u00f6z\u00e9 a 18. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtettek alacsonyabb v\u00e9d\u0151falat. Em\u00f6g\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a s\u00fct\u00f6de, ahol a v\u00e1rban \u0151rz\u00f6tt lisztb\u0151l s\u00fct\u00f6ttek kenyeret. Az er\u0151dtemplomot 1964 \u00e9s 1970 k\u00f6z\u00f6tt restaur\u00e1lt\u00e1k.\r\nHat\u00e1r\u00e1ban, de belter\u00fclet\u00e9n is sz\u00e1mtalan forr\u00e1s t\u00f6r fel. A medenc\u00e9kbe vezetett forr\u00e1sok \u00e9s a mocs\u00e1r ny\u00fajt t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot a faluban \u00e9l\u0151 nagysz\u00e1m\u00fa g\u00f3ly\u00e1nak.\r\nA d\u00e9lkeleti faluv\u00e9gen \u00e1ll\u00f3 ortodox templom 1769-ben \u00e9p\u00fclt. Eredetileg eg\u00e9sz fal\u00e1t bebor\u00edt\u00f3 k\u00fcls\u0151 falfest\u00e9s\u00e9b\u0151l m\u00e1r csak k\u00e9t r\u00e9szlet l\u00e1that\u00f3.\r\nA falut\u00f3l keletre term\u00e9szetv\u00e9delmi ter\u00fclet: 252 hekt\u00e1r erd\u0151 \u00e9s 6 hekt\u00e1r mocs\u00e1r. A ter\u00fcleten megtal\u00e1lhat\u00f3 a l\u00e1pi ny\u00falfarkf\u0171, a feh\u00e9r z\u00e1szpa, a szib\u00e9riai hamuvir\u00e1g, a szib\u00e9riai n\u0151szirom, a harmatf\u0171, az \u00e9szaki galaj, a kock\u00e1sliliom, az illatos csengetty\u0171vir\u00e1g, a barcas\u00e1gi ist\u00e1c (Armeria maritima spp. barcensis) \u00e9s a lisztes kankalin.\r\nGazdas\u00e1ga\r\nFarkasv\u00e1g\u00f3n t\u00f6bb ipari \u00fczem is m\u0171k\u00f6dik, k\u00f6z\u00fcl\u00fck a legjelent\u0151sebb egy h\u0151szigetel\u0151 ny\u00edl\u00e1sz\u00e1r\u00f3kat el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 gy\u00e1r.\r\nA k\u00f6zs\u00e9gk\u00f6zpont ismert, hagyom\u00e1nyos gazdas\u00e1gi \u00e1ga a pisztr\u00e1ngteny\u00e9szt\u00e9s, amelyhez a 19. sz\u00e1zad \u00f3ta haszn\u00e1lj\u00e1k a falut\u00f3l keletre felt\u00f6r\u0151 forr\u00e1sok viz\u00e9t.\r\n\r\nWikip\u00e9dia\r\n===============================","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/3\/6\/4\/_\/364498_22895_1.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"364498"}