{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Csontv\u00e1ry Kosztka Tivadar 2 ","author_name":"kiralywisky","author_url":"http:\/\/network.hu\/kiralywisky","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=364980&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=364980&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Csontv\u00e1ry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mih\u00e1ly Tivadar; Kisszeben, 1853. j\u00falius 5. \u2013 Budapest, Krisztinav\u00e1ros, 1919. j\u00fanius 20.) magyar fest\u0151.\r\nEredetileg gy\u00f3gyszer\u00e9sznek tanult, de tehets\u00e9get \u00e9rezve otthagyta \u00e1ll\u00e1s\u00e1t, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mesterekt\u0151l fest\u00e9szetet tanult. Utaz\u00e1sokat is tett, jelent\u0151sebb k\u00e9peit Keleten festette. Mintegy sz\u00e1z nagyobb m\u0171vet alkotott. M\u00edg k\u00fclf\u00f6ldi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sair\u00f3l (p\u00e9ld\u00e1ul P\u00e1rizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismer\u0151en nyilatkoztak, itthon nemigen ismert\u00e9k el. Ehhez k\u00fcl\u00f6nc \u00e9letvitele, \u00e9s \u2013 \u00e9lete v\u00e9ge fel\u00e9 egyre kifejezettebb \u2013 l\u00e1tnoki-pr\u00f3f\u00e9tai all\u0171rjei is hozz\u00e1j\u00e1rultak, melyeket a k\u00e9peit elemz\u0151k k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben pszichopatol\u00f3gi\u00e1snak tartanak. M\u0171v\u00e9szet\u00e9t az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolj\u00e1k, de igaz\u00e1b\u00f3l nem tartozott egyik elhat\u00e1rolhat\u00f3 ir\u00e1nyzatba sem\r\n\r\nKorai \u00e9vek \r\nCsontv\u00e1ry Kosztka Tivadar \u00e9s Gerl\u00f3czy Gedeon eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja Bud\u00e1n,\r\nXI. ker\u00fclet, Bart\u00f3k B\u00e9la \u00fat 36-38.\r\n1853. j\u00falius 5-\u00e9n sz\u00fcletett Kisszebenben (szlov\u00e1kul Sabinov, Szlov\u00e1kia), egy \u00e9vben Van Gogh-gal, de igaz\u00e1b\u00f3l m\u00e9gsem tekinthet\u0151k kort\u00e1rsnak, mivel Van Gogh m\u00e1r halott volt, amikor Csontv\u00e1ry fest\u0151i korszaka indult. \u00c9desapja, dr. Kosztka L\u00e1szl\u00f3 gy\u00f3gyszer\u00e9sz, aki a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g igen megbecs\u00fclt tagjak\u00e9nt szakm\u00e1ja mellett k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le rend\u00e9szeti-k\u00f6zigazgat\u00e1si jelleg\u0171 (rend\u0151rkapit\u00e1nyi \u00e9s postai) feladatokat is ell\u00e1tott. K\u00fcl\u00f6ncs\u00e9gei m\u00e1r neki is voltak: az akkori magyar k\u00f6z\u00e1llapotokt\u00f3l meglehet\u0151sen idegen m\u00f3don ker\u00fclte a szesz \u00e9s a doh\u00e1ny minden form\u00e1j\u00e1t, szabadidej\u00e9ben pedig pirotechnikai k\u00eds\u00e9rleteket folytatott, pet\u00e1rd\u00e1kkal \u00e9s minirak\u00e9t\u00e1kkal; teh\u00e1t aff\u00e9le amat\u0151r tud\u00f3s volt, amilyen \u201ek\u00fclf\u00f6ld\u00f6n\u201d egy\u00e9bk\u00e9nt sem volt ritka a nagy h\u00e1bor\u00fak el\u0151tt. \u00c9desanyja az Ung megyei sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa dar\u00f3ci Heizelmayer Franciska volt.\r\nCsontv\u00e1ry elemi iskolai tanulm\u00e1nyait sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban kezdte, a magyar nyelv t\u00f6k\u00e9letes elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra sz\u00fclei alf\u00f6ldi rokonokhoz k\u00fcldt\u00e9k. 1862-t\u0151l a kisszebeni kegyesrendiek algimn\u00e1zium\u00e1ba j\u00e1rt. Sokat ker\u00fclte az iskol\u00e1t, ink\u00e1bb a term\u00e9szetben gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6tt, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le rovarokkal, lepk\u00e9kkel, dong\u00f3kkal, m\u00e9hekkel j\u00e1tszott. Egy 1863-as t\u0171zv\u00e9sz k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt le\u00e9gett a v\u00e1ros jelent\u0151s h\u00e1nyada. M\u00edg apja t\u0171zolt\u00e1ssal foglalatoskodott, Bella n\u0151v\u00e9re a t\u0171z \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Az apa a forradalomban v\u00e1llalt cs\u00e1sz\u00e1rp\u00e1rti szerepe miatt csal\u00e1dj\u00e1val egy\u00fctt 1865-ben Kisszeben elhagy\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00fclt. Feles\u00e9ge rokonaihoz, Szeredny\u00e9re k\u00f6lt\u00f6ztek, ahol a csal\u00e1df\u0151 f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9ssel \u00e9s vad\u00e1szattal kezdett foglalkozni. A gyerekek az ungv\u00e1ri kegyesrendi f\u0151gimn\u00e1ziumba j\u00e1rtak.\r\n1873-ban elhagyta a r\u00f3mai katolikus hitet.\r\n\r\nFest\u0151i p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak kezdetei\r\nCsontv\u00e1ry fest\u0151i p\u00e1ly\u00e1ja k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don kezd\u0151d\u00f6tt. Huszonh\u00e9t \u00e9ves kor\u00e1ig patikusseg\u00e9dk\u00e9nt dolgozott, mindenki kiss\u00e9 k\u00fcl\u00f6nc, de csendes, szorgalmas embernek ismerte. 1880. okt\u00f3ber 13-\u00e1n, egy meleg \u0151szi d\u00e9lut\u00e1n egy percre le\u00fclt a patika ajtaja el\u00e9 pihenni (V\u00f6r\u00f6s Kereszthez gy\u00f3gyszert\u00e1r, G\u00e1cs), s sz\u00f3rakozottan lerajzolta egy v\u00e9nyc\u00e9dula h\u00e1t\u00e1ra a szemk\u00f6zti \u00f6kr\u00f6s szekeret. A rajz l\u00e1tt\u00e1n pedig \u201eaz id\u0151s, j\u00f3lelk\u0171\u201d patikavezet\u0151 \u00edgy ki\u00e1ltott fel: \u201eHisz maga fest\u0151nek sz\u00fcletett!\u201d. Ekkor Csontv\u00e1ry \u2013 1913-ban \u00edrt \u00f6n\u00e9letrajza szerint \u2013 a feje f\u00f6l\u00f6tt hangot hallott: \u201eTe leszel a vil\u00e1g legnagyobb ... fest\u0151je, nagyobb Raffaeln\u00e9l!\u201d. Ezt a hangot pedig komolyan vette (a ... hely\u00e9re k\u00e9s\u0151bb a nap\u00fat sz\u00f3t illesztette, s kezdetben nem \u00e9rtette, hogy mi\u00e9rt pont Raffaellon\u00e1l kell nagyobbnak lennie). K\u00fclf\u00f6ldi utaz\u00e1sokra indult: j\u00e1rt a Vatik\u00e1n k\u00e9pt\u00e1raiban, \u00e9s t\u00f6bbek k\u00f6zt Raffaello k\u00e9peit tanulm\u00e1nyozta, de saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint nemigen b\u0171v\u00f6lte el a klasszikusok \u201eidegen szellemet \u00e9s nem a val\u00f3s\u00e1got t\u00fckr\u00f6z\u0151\u201d, a \u201eterm\u00e9szett\u0151l el\u00fct\u0151\u201d fest\u00e9szete. Itt \u00e9rlel\u0151d\u00f6tt meg v\u00e9gleg hivat\u00e1studata, \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi nagyobb utaz\u00e1sainak \u00e9s munk\u00e1i egy r\u00e9sz\u00e9nek tervei. Haza\u00e9rve saj\u00e1t gy\u00f3gyszert\u00e1rat nyitott, \u00e9s \u00e9vekig dolgozott patikusk\u00e9nt, hogy legyen p\u00e9nze a nagy \u201eMot\u00edvumot\u201d kutat\u00f3 utaz\u00e1sokra.\r\nCsak 41 \u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l tanult rendszeresen festeni: 1894-ben f\u00e9l \u00e9vig M\u00fcnchenben Holl\u00f3sy Simon n\u00f6vend\u00e9ke, majd 1895-t\u0151l Karlsruh\u00e9ben, D\u00fcsseldorfban \u00e9s P\u00e1rizsban k\u00e9pezte tov\u00e1bb mag\u00e1t, de l\u00e9nyeg\u00e9ben autodidakta volt.\r\n\r\nUtaz\u00e1sok \r\nZar\u00e1ndokl\u00e1s a c\u00e9drusokhoz Libanonban; olaj, v\u00e1szon, 200 x 205 cm, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest\r\nT\u00edz \u00e9vi munka ut\u00e1n a Szentf\u00f6ldre \u00e9s Olaszorsz\u00e1gba utazott, ahol a t\u00e1jat \u2013 ebben ma m\u00e1r a kritikusok egyet\u00e9rtenek \u2013 \u00e9rt\u0151 szemmel \u00e9s tehets\u00e9ges k\u00e9zzel festette le. Az 1890-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n Dalm\u00e1ci\u00e1ban, Olasz- \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gban j\u00e1rt. 1902-ben festette Selmecb\u00e1nya l\u00e1tk\u00e9pe c. m\u0171v\u00e9t, majd Jajc\u00e9ban \u00e9s a Hortob\u00e1gyon dolgozott, 1904-ben Egyiptomban, Palesztin\u00e1ban \u00e9s Ath\u00e9nben j\u00e1rt. Ez \u00fat eml\u00e9k\u00e9t Kocsiz\u00e1s \u00fajholdn\u00e1l Ath\u00e9nban, a Jupiter-templom romjai Ath\u00e9nban c. k\u00e9pei \u0151rzik. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a T\u00e1tr\u00e1ban, a G\u00f6r\u00f6g sz\u00ednh\u00e1z Taormin\u00e1ban c. t\u00f6bb n\u00e9gyzetm\u00e9teres t\u00e1jk\u00e9peit.\r\nEzut\u00e1n ism\u00e9t Palesztin\u00e1ban, Egyiptomban j\u00e1rt. 1904-ben k\u00e9sz\u00fclt a Panaszfal bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l Jeruzs\u00e1lemben c. sokalakos, expresszionista kompoz\u00edci\u00f3ja, melyen egyes kritikusok szerint m\u00e1r a lappang\u00f3 skizofr\u00e9nia jelei mutatkoznak. 1906-ban megfestette a f\u0151 m\u0171v\u00e9nek \u00e9rzett legnagyobb m\u00e9ret\u0171 v\u00e1sznat, a Naptemplom Baalbekben-t, melyr\u0151l Rockenbauer P\u00e1l \u00edgy \u00edrt:\r\n\u2026 \u00e9s megfestette a vil\u00e1gnak m\u00e9reteiben egyik legnagyobb, saj\u00e1t, mindink\u00e1bb befel\u00e9 fordul\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let\u00e9ben pedig a vil\u00e1g legnagyobb festm\u00e9ny\u00e9t, melynek bizarrnak tetsz\u0151, addig sohasem l\u00e1tott sz\u00ednei annyi vit\u00e1ra \u00e9s g\u00fanyra adtak alkalmat itthon. Pedig ezek a sz\u00ednek ott vannak a Libanon r\u00f3zs\u00e1sba l\u00e1tsz\u00f3 hegyl\u00e1nc\u00e1n, az alkonyat fel\u00e9 kocog\u00f3 Napnak az \u00e9gre var\u00e1zsolt sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k\u00e1ban.\r\n(Rockenbauer P\u00e1l: Sz\u00edvess\u00e9gb\u0151l a mediterr\u00e1nban; 130. old.)\r\nSz\u00edri\u00e1b\u00f3l P\u00e1rizsba, majd ism\u00e9t a libanoni hegyekbe utazott, s elk\u00e9sz\u00edtette k\u00e9t nagy m\u0171v\u00e9t, a Mag\u00e1nyos c\u00e9drus-t \u00e9s a Zar\u00e1ndokl\u00e1s a c\u00e9drusf\u00e1hoz c\u00edm\u0171t (1907). 1908-ban festette meg a M\u00e1ria k\u00fatja c. kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t \u00e9s a Marokk\u00f3i ember-t. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg 1910-ben N\u00e1polyban k\u00e9sz\u00fclt utols\u00f3 befejezett m\u0171ve, a S\u00e9talovagl\u00e1s a tengerparton.\r\n1912-t\u0151l \u00edrja filoz\u00f3fiai t\u00f6ltet\u0171 \u00edr\u00e1sm\u0171veit, r\u00f6piratait; el\u0151ad\u00e1sokat tart, bros\u00far\u00e1kat jelentet meg.\r\n\r\nUt\u00f3\u00e9lete\r\nCsontv\u00e1ry Kosztka Tivadar s\u00edrja Budapesten. Kerepesi temet\u0151: 34\/2-1-14. Ker\u00e9nyi Jen\u0151 m\u0171ve.\r\nMagyarorsz\u00e1gon csek\u00e9ly elismer\u00e9sben, ink\u00e1bb \u00e9rtetlens\u00e9gben vagy g\u00fanyban volt r\u00e9sze \u2013 noha eur\u00f3pai kritikusok az \u00e1ltala ki\u00e1ll\u00edtott k\u00e9pek \u00e9rt\u00e9kes volt\u00e1t m\u00e1r \u00e9let\u00e9ben fel- \u00e9s elismert\u00e9k \u2013 az \u00e9rtetlens\u00e9ghez val\u00f3sz\u00edn\u0171leg k\u00fcl\u00f6nc, excentrikus egy\u00e9nis\u00e9ge \u00e9s \u00e9letvitele is hozz\u00e1j\u00e1rult. (P\u00e9ld\u00e1ul \u00edr\u00e1sai szerint k\u00f6znevets\u00e9g t\u00e1rgya volt amiatt, hogy \u00e9trendj\u00e9t k\u00e9s\u0151i \u00e9veiben els\u0151sorban gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k \u00e9s z\u00f6lds\u00e9gek k\u00e9pezt\u00e9k, \u00e9s tart\u00f3zkodott a szeszt\u0151l \u00e9s egy\u00e9b mesters\u00e9ges szerekt\u0151l \u2013 holott manaps\u00e1g az \u201eeg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letvitel \u00e9s \u00e9tkez\u00e9s\u201d igencsak k\u00f6zponti \u00e9s nagym\u00e9rt\u00e9kben rekl\u00e1mozott fogalmak). Ezen k\u00edv\u00fcl meggy\u0151z\u0151d\u00e9ses pacifista volt.\r\nSzobra a p\u00e9csi Csontv\u00e1ry M\u00fazeum el\u0151tt. Ker\u00e9nyi Jen\u0151 alkot\u00e1sa\r\nK\u00e9pei az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra minden bizonnyal elvesztek volna, mert \u00f6r\u00f6k\u00f6sei a rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 v\u00e1sznakat anyag\u00e1rban fuvarosoknak sz\u00e1nd\u00e9koztak eladni. A k\u00e9pek megment\u0151je Gerl\u00f3czy Gedeon, egy fiatal \u00e9p\u00edt\u00e9sz, aki az utols\u00f3 pillanatban felv\u00e1s\u00e1rolta azokat. Az 1930-as gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n fedezt\u00e9k fel igaz\u00e1n jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t.\r\n1964-ben jelent meg N\u00e9meth Lajos els\u0151, tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 \u00f6sszefoglal\u00f3 m\u0171ve Csontv\u00e1ry Kosztka Tivadar c\u00edmmel; 1966-ban Pertorini Rezs\u0151: Csontv\u00e1ry patogr\u00e1fi\u00e1ja; majd 1970-ben N\u00e9meth Lajos \u00e1tdolgozott, b\u0151v\u00edtett m\u00e1sodik kiad\u00e1sban megjelen\u0151 Csontv\u00e1ry nagymonogr\u00e1fi\u00e1ja; 1976-ban pedig a Csontv\u00e1ry-eml\u00e9kk\u00f6nyv, gazdag v\u00e1logat\u00e1s Csontv\u00e1ry Kosztka Tivadar \u00edr\u00e1saib\u00f3l \u00e9s a Csontv\u00e1ry irodalomb\u00f3l. Csontv\u00e1ryr\u00f3l, bels\u0151 vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l hitelesen h\u0171 \u00e9s igaz k\u00e9pet els\u0151sorban \u00edr\u00e1sai ny\u00fajtanak, \u00edgy a m\u00e9g \u00e9let\u00e9ben nyomtat\u00e1sban megjelentetett f\u00fczeteit is tartalmazza a k\u00f6tet.\r\n\r\nFest\u00e9szet\u00e9r\u0151l \r\nNem tartozott egyetlen korabeli ir\u00e1nyzathoz sem, mag\u00e1t a \u201eNap\u00fat fest\u0151k\u201d k\u00f6z\u00e9 sorolta. Az owl weblapcsal\u00e1d kritikusa szerint:\r\n\u201eM\u0171v\u00e9szet\u00e9t nem lehet meghat\u00e1rozott st\u00edlus kereteibe foglalni, egyform\u00e1n jellemzi a var\u00e1zsos realizmus, a szimbolizmus, a mitikus, sz\u00fcrrealisztikus hang, az expresszionizmus, a posztimpresszionista dekorat\u00edv somm\u00e1z\u00e1s, a divizionista megold\u00e1s \u00e9s a neoprimit\u00edv iskola \u00fcdes\u00e9ge.\u201d\r\nM\u0171veinek sz\u00e1ma m\u00e1s fest\u0151k\u00e9hez viszony\u00edtva csek\u00e9ly, az ismert m\u0171vek sz\u00e1ma 122.\r\n\r\nWikip\u00e9dia\r\n\r\n===================================","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/3\/6\/4\/_\/364980_42318_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"364980"}