{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Szuezi-csatorna","author_name":"kiralywisky","author_url":"http:\/\/network.hu\/kiralywisky","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=382823&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=382823&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Szuezi-csatorna\r\n\r\nA Szuezi csatorna (arabul: \u0642\u0646\u0627\u0629 \u0627\u0644\u0633\u0648\u064a\u0633, Qan\u0101t al-Suways, magyarosan Kan\u00e1t asz-Szuvajsz), a S\u00ednai-f\u00e9lsziget nyugati r\u00e9sz\u00e9n \u00e9p\u00fclt tengeri csatorna. Hossza 163 km, a legkeskenyebb r\u00e9sz\u00e9n 300 m sz\u00e9les. Ez a mesters\u00e9ges v\u00edzi \u00fat Egyiptomban a f\u00f6ldk\u00f6zi-tengeri Port Said (B\u016br Sa\u02bf\u012bd, magyarosan B\u00far Sza\u00edd) \u00e9s a v\u00f6r\u00f6s-tengeri Szuez (al-Suways) v\u00e1rosokat k\u00f6ti \u00f6ssze.\r\nA csatorna \u00e9szak-d\u00e9li ir\u00e1ny\u00fa v\u00edzi sz\u00e1ll\u00edt\u00e1st tesz lehet\u0151v\u00e9 Eur\u00f3pa \u00e9s \u00c1zsia k\u00f6z\u00f6tt, Afrika megker\u00fcl\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl. A csatorna megnyit\u00e1sa el\u0151tti id\u0151kben az \u00e1ruk sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger \u00e9s a V\u00f6r\u00f6s-tenger k\u00f6z\u00f6tt gyakran a haj\u00f3kb\u00f3l val\u00f3 kirakod\u00e1ssal \u00e9s a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n val\u00f3 \u00e1thord\u00e1ssal j\u00e1rt egy\u00fctt.\r\nA csatorn\u00e1t k\u00e9t r\u00e9szre, \u00e9szaki \u00e9s d\u00e9li r\u00e9szre osztja a 250 km\u00b2 kiterjed\u00e9s\u0171 s\u00f3s viz\u0171 t\u00f3, a Nagy-Keser\u0171-t\u00f3 (Great Bitter Lake), \u00f6sszekapcsolv\u00e1n a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengert \u00e9s a v\u00f6r\u00f6s-tengeri Szuezi-\u00f6bl\u00f6t. Mivel a csatorna nem z\u00e1rt, a tengerv\u00edz szabadon \u00e1ramolhat a t\u00f3ba a p\u00e1rolg\u00e1si vesztes\u00e9g p\u00f3tl\u00e1s\u00e1ra. A t\u00f3nak puffer szerepe is van, cs\u00f6kkenti az \u00e1rap\u00e1ly \u00e1raml\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1t.\r\n\r\nAz \u00f3kori csatorna \r\nA szuezi f\u00f6ldszoroson \u00e1t a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengert a V\u00f6r\u00f6s-tengerrel \u00f6sszek\u00f6t\u0151 csatorna \u00f6tlete a m\u00e1r az \u00f3korban felmer\u00fclt.\r\nVal\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1r III. Szesz\u00f3sztrisz f\u00e1ra\u00f3 (XII. dinasztia) is \u00e1satott kelet-nyugat ir\u00e1ny\u00fa csatorn\u00e1t a Tumil\u00e1t-v\u00f6lgy\u00e9ben (V\u00e1di Tumil\u00e1t), mely \u00f6sszekapcsolta a N\u00edlust a V\u00f6r\u00f6s-tengerrel a puntokkal val\u00f3 k\u00f6zvetlen kereskedelem \u00e9rdek\u00e9ben. \u00c1sat\u00e1sok bizony\u00edtj\u00e1k l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t legal\u00e1bb az i. e. 13. sz\u00e1zadig, II. Ramszesz f\u00e1ra\u00f3 idej\u00e9ig. K\u00e9s\u0151bb ez a csatorna jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t vesztette, betemet\u0151d\u00f6tt.\r\nII. Necho (i. e. 610-595), a N\u00edlus-delta Pelusian \u00e1ga \u00e9s a Keser\u0171-tavak \u00e9szaki v\u00e9ge k\u00f6zt ism\u00e9t csatorn\u00e1t kezdett \u00e9p\u00edttetni, amelyet H\u00e9rodotosz szerint I. Dareiosz perzsa kir\u00e1ly (i. e. 522-486), perzsa kir\u00e1ly, Egyiptom megh\u00f3d\u00edt\u00f3ja fejezett be 100 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb. Ezt a csatorn\u00e1t II. Ptolemaiosz (i. e. 285-247) a V\u00f6r\u00f6s-tengerig kib\u0151v\u00edtette, majd f\u00e9lbehagyta.\r\nA csatorna id\u0151vel bed\u00fcledezett, de az actiumi csata idej\u00e9ben (i. e. 31) Kleop\u00e1tra n\u00e9h\u00e1ny haj\u00f3ja m\u00e9g ezen \u00e1t jutott ki a V\u00f6r\u00f6s-tengerre.\r\nAz els\u0151, a r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1rok idej\u00e9n elhanyagolt csatorn\u00e1t, Traianus (98-117) \u00e9p\u00edttette \u00fajj\u00e1. A csatorna n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl ism\u00e9t feled\u00e9sbe mer\u00fclt, majd I. Om\u00e1r kalifa idej\u00e9ben a 7. sz\u00e1zadban ism\u00e9t helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. 767-ig haszn\u00e1lt\u00e1k, amikor v\u00e9gleg betemett\u00e9k al-Mansz\u00far bagdadi kalifa utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra a N\u00edlus-deltavid\u00e9ki l\u00e1zad\u00f3k elszigetel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.\r\n\r\nAz \u00fajkori Szuezi-csatorna\r\nAz els\u0151 pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s egy modern csatorna \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re Bonaparte Nap\u00f3leon egyiptomi exped\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik, aki \u00edgy akarta el\u00e9rni, hogy Anglia kereskedelmi h\u00e1tr\u00e1nyba ker\u00fclj\u00f6n. Az el\u0151k\u00e9sz\u00fcleteket 1799-ben Jacques-Marie Le P\u00e8re (1763\u20131841) kezdte, azonban egy (k\u00e9s\u0151bb hib\u00e1snak bizonyult) sz\u00e1m\u00edt\u00e1sa szerint a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger \u00e9s a V\u00f6r\u00f6s-tenger szintj\u00e9nek elt\u00e9r\u00e9se mintegy 10 m\u00e9ter, ami t\u00fals\u00e1gosan nagy, \u00edgy a zsilip n\u00e9lk\u00fcli csatorna megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa lehetetlen. A munk\u00e1latokat felf\u00fcggesztett\u00e9k.\r\n\u00c9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb, 1846-ban egy francia tud\u00f3sokb\u00f3l alakult t\u00e1rsul\u00e1s ism\u00e9t tanulm\u00e1nyozta a csatorna megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. 1847-ben Paul Adrien Bourdalou\u00eb (1798\u20131868) egy \u00faj m\u00e9r\u00e9ssel bebizony\u00edtotta hogy nincs komoly k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a tengerek szintje k\u00f6z\u00f6tt. Linant de Bellefonds (1799\u20131883) jelent\u00e9se Ferdinand de Lesseps alexandriai francia alkonzul (1805\u20131894) figyelm\u00e9t is felkeltett\u00e9k.\r\n1858. december 15-\u00e9n Ferdinand de Lesseps megalap\u00edtotta a Szuezi-csatorna t\u00e1rsas\u00e1got (Compagnie Universelle du Canal Maritime de Suez), miut\u00e1n 99 \u00e9vre sz\u00f3l\u00f3 koncesszi\u00f3kat kapott Sza\u00edd pasa egyiptomi alkir\u00e1lyt\u00f3l a tengerhaj\u00f3z\u00e1si csatorna meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9re. Alois Negrelli osztr\u00e1k m\u00e9rn\u00f6k tervei szerint a Szuezi-csatorna \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t 1859. \u00e1prilis 25-\u00e9n kezdte meg a Szuezi-csatorna t\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a mintegy 10 \u00e9vig tart\u00f3 munk\u00e1latok ut\u00e1n az els\u0151 haj\u00f3 1869. febru\u00e1r 7-\u00e9n haladhatott kereszt\u00fcl rajta. A csatorna hivatalos megnyit\u00f3 cerem\u00f3ni\u00e1j\u00e1ra 1869. november 16-\u00e1n ker\u00fclt sor, melyen a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1r\u00f3l hatezer h\u00edres megh\u00edvott vett r\u00e9szt.\r\n1875-ben Benjamin Disraeli brit minisztereln\u00f6k \u2013 kihaszn\u00e1lva Egyiptom tetemes \u00e1llamad\u00f3ss\u00e1g\u00e1t \u2013 a brit korm\u00e1ny nev\u00e9ben kiv\u00e1s\u00e1rolta a Csatorna-t\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l Egyiptom r\u00e9sztulajdon\u00e1t, \u00edgy a csatorna m\u0171k\u00f6dtet\u00e9se r\u00e9szben Nagy-Britannia ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt, osztozva a t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben francia mag\u00e1nbefektet\u0151kkel. Nagy-Britannia biztos\u00edtotta a maga sz\u00e1m\u00e1ra az Indi\u00e1ba vezet\u0151 utat.\r\nA csatorna strat\u00e9giai fontoss\u00e1g\u00fav\u00e1 v\u00e1lt, mivel kereskedelmi \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st jelentett Nagy-Britannia \u00e9s gyarmatai (India, a T\u00e1vol-Kelet, Ausztr\u00e1lia \u00e9s \u00daj-Z\u00e9land) k\u00f6z\u00f6tt. A ter\u00fclet eg\u00e9sze pedig strat\u00e9giailag jelent\u0151s \u00c9szak-Afrik\u00e1nak \u00e9s a K\u00f6zel-Keletnek egyar\u00e1nt.\r\n1882-ben, az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g csapatai megsz\u00e1llt\u00e1k a Szuezi-csatorna egyiptomi partvid\u00e9k\u00e9t, \u00e1tv\u00e9ve az Egyiptom f\u00f6l\u00f6tti \u201ev\u00e9dn\u00f6ks\u00e9get\u201d az Oszm\u00e1n Birodalomt\u00f3l. \u00cdgy a kisebbs\u00e9gi tulajdonos de facto megszerezte a csatorna feletti teljes ellen\u0151rz\u00e9st. Az egyiptomi polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa alatt a csatorna ter\u00fclet \u201esemlegess\u00e9g\u00e9t\u201d brit csapatok biztos\u00edtott\u00e1k.\r\n1888. m\u00e1rcius 2-\u00e1n az akkori eur\u00f3pai vezet\u0151 hatalmak (Nagy-Britannia, a N\u00e9met Birodalom, az Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchia, Spanyolorsz\u00e1g, Franciaorsz\u00e1g, Olaszorsz\u00e1g, Hollandia, az Orosz Birodalom \u00e9s az Oszm\u00e1n Birodalom) a Konstantin\u00e1polyi-konvenci\u00f3ban r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k, hogy a Szuezi-csatorna szabad \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t minden haj\u00f3nak garant\u00e1lj\u00e1k h\u00e1bor\u00faban \u00e9s b\u00e9keid\u0151ben egyar\u00e1nt.\r\n1936-os brit\u2013egyiptomi szerz\u0151d\u00e9sben Nagy-Britannia ragaszkodott a csatorna feletti ellen\u0151rz\u00e9s megtart\u00e1s\u00e1hoz. 1951-ben Egyiptom felbontotta a szerz\u0151d\u00e9st, majd 1954-re a britek beleegyeznek a csapatok kivon\u00e1s\u00e1ba.\r\nMiut\u00e1n az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g \u00e9s az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok visszavonta a felaj\u00e1nlott t\u00e1mogat\u00e1st az \u00e9p\u00fcl\u0151 Asszu\u00e1ni-g\u00e1thoz, \u2013 mert Egyiptom a Szovjetuni\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel fegyverkezett, \u2013 1956. j\u00falius 26-\u00e1n[1] Gamal Abden-Nasszer eln\u00f6k \u00e1llamos\u00edtotta a csatorn\u00e1t. Ez vezetett 1956 november\u00e9ben a brit, francia \u00e9s izraeli inv\u00e1zi\u00f3hoz, a n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ten \u00e1t tart\u00f3 Szuezi v\u00e1ls\u00e1ghoz. Az ekkor keletkezett k\u00e1rok \u00e9s az els\u00fcllyedt haj\u00f3k miatt a csatorna z\u00e1rva volt 1957 \u00e1prilis\u00e1ig, amikor ENSZ-csapatok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megtiszt\u00edtott\u00e1k. Ezut\u00e1n az ENSZ-csapatok biztos\u00edtott\u00e1k \u00e9s tartott\u00e1k fenn a csatorna \u00f6vezet \u00e9s a S\u00ednai-f\u00e9lsziget semlegess\u00e9g\u00e9t.\r\nAz 1967-es hatnapos h\u00e1bor\u00fa \u00e9s az 1973-as arab\u2013izraeli h\u00e1bor\u00fa esem\u00e9nyei miatt a csatorna 1975. j\u00fanius 5-\u00e9ig z\u00e1rva volt.\r\nJelenleg nemzetk\u00f6zi megfigyel\u0151 er\u0151k (Multinational Force and Observer) (MFO) (t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben amerikai katon\u00e1k) ellen\u0151rzik a S\u00ednai-f\u00e9lszigetet. Miut\u00e1n 1979-ben az ENSZ csapatok mand\u00e1tuma lej\u00e1rt, t\u00e1rgyal\u00e1sok kezd\u0151dtek \u00faj megfigyel\u0151 er\u0151k fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. 1981-ben fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k az MFO-t, \u00f6sszhangban a t\u00f6bbl\u00e9pcs\u0151s izraeli csapatkivon\u00e1ssal. Ezek a megfigyel\u0151 er\u0151k nem ENSZ ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s alatt \u00e1llnak, hanem az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, Egyiptom, Izrael, \u00e9s tov\u00e1bbi r\u00e9sztvev\u0151 nemzet k\u00f6z\u00f6tti egyezm\u00e9ny alapj\u00e1n m\u0171k\u00f6dnek.\r\n\r\nJelenkor \r\nA csatorn\u00e1nak nincsenek zsilipjei, mert a terep s\u00edk. A csatorna maximum 150 000 t v\u00edzkiszor\u00edt\u00e1s\u00fa teherrel megrakott haj\u00f3k \u00e1thalad\u00e1s\u00e1ra alkalmas. A haj\u00f3knak 16 m-es mer\u00fcl\u00e9si m\u00e9lys\u00e9get tesz lehet\u0151v\u00e9, de a fejleszt\u00e9si tervek szerint 2010-ig ezt tov\u00e1bb n\u00f6velik 22 m-ig ami m\u00e1r \u00f3ri\u00e1s tart\u00e1lyhaj\u00f3k (supertanker) \u00e1thalad\u00e1s\u00e1t is megengedi. Jelenleg az \u00f3ri\u00e1s tankhaj\u00f3k terh\u00e9nek egy r\u00e9sz\u00e9t \u00e1t kell rakodni egy a csatorna \u00e1ltal biztos\u00edtott haj\u00f3ba \u00e9s az \u00e1thalad\u00e1s ut\u00e1n, a t\u00faloldalon ism\u00e9t vissza kell rakodni. Egyetlen haj\u00f3zhat\u00f3 p\u00e1lya van, sz\u00e1mos kiker\u00fcl\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 kit\u00e9r\u0151 ter\u00fclettel. A haj\u00f3k egym\u00e1s ut\u00e1n, konvojban k\u00f6zlekednek. \u00c1tlagos napokon k\u00e9t konvoj tart d\u00e9l fel\u00e9 \u00e9s egy \u00e9szaknak. Az els\u0151 d\u00e9l fel\u00e9 tart\u00f3 konvoj a kora reggeli \u00f3r\u00e1kban indul \u00e9s halad le a Nagy-Keser\u0171-t\u00f3ig, ahol horgonyt vetnek a haj\u00f3z\u00f3 csatorn\u00e1n k\u00edv\u00fcli ter\u00fcleten, \u00e9s megv\u00e1rj\u00e1k a d\u00e9lr\u0151l k\u00f6zeled\u0151 m\u00e1sik konvoj elhalad\u00e1s\u00e1t. Ut\u00e1na az \u00e9szak fel\u00e9 tart\u00f3 konvoj a Kantara k\u00f6zel\u00e9ben lev\u0151 kit\u00e9r\u0151n\u00e9l halad el a csatorna partj\u00e1hoz kik\u00f6t\u00f6tt, m\u00e1sodik, d\u00e9l fel\u00e9 tart\u00f3 konvoj mellett is. A Szuezi-csatorna Hat\u00f3s\u00e1g jelent\u00e9se szerint 2003-ban 17 224 haj\u00f3 haladt \u00e1t a csatorn\u00e1n, ami kb. 8%-a a vil\u00e1g teljes haj\u00f3forgalm\u00e1nak. Az \u00e1tkel\u00e9s id\u0151tartama 11 \u00e9s 16 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tti, kb. 8 csom\u00f3s (mintegy 15 km\/h) sebess\u00e9ggel haladva. A sebess\u00e9gkorl\u00e1toz\u00e1s a haj\u00f3k \u00e1ltal keltett hull\u00e1mz\u00e1s, csatornapartot erod\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t cs\u00f6kkenti.\r\n1980-ban adt\u00e1k \u00e1t a csatorna alatt \u00e1tvezet\u0151 Ahmed Hamdi k\u00f6z\u00fati alagutat \u00e9s 1999-\u00f3ta fent, 226 m magasban nagyfesz\u00fclts\u00e9g\u0171 villamos t\u00e1vvezet\u00e9kek is keresztezik a csatorn\u00e1t. A csatorna nyugati partj\u00e1n, annak teljes hossz\u00e1ban egy vas\u00fati vonal is v\u00e9gigfut.\r\n\r\nKapcsolatok a partok k\u00f6z\u00f6tt\r\n\u00c9szakr\u00f3l, D\u00e9l fel\u00e9 haladva:\r\nA Szuezi-csatorna-h\u00edd , azaz Egyiptomi-Jap\u00e1n bar\u00e1ts\u00e1g h\u00edd, mely Mub\u00e1rak b\u00e9ke h\u00edd n\u00e9ven is ismert, egy magas-vezet\u00e9s\u0171 r\u00f6gz\u00edtett k\u00f6z\u00fati h\u00edd Kantar\u00e1n\u00e1l (a v\u00e1ros neve arabul hidat jelent). A k\u00e1belfesz\u00edt\u00e9s\u0171 h\u00edd 70 m\u00e9ter magasan \u00edvel \u00e1t a csatorna felett \u00e9s a f\u00e1ra\u00f3kori obeliszkek form\u00e1j\u00e1ra tervezett f\u0151 tart\u00f3pill\u00e9rek magass\u00e1ga 154 m. A h\u00edd teljes hossza 9 km, melyb\u0151l 5 km a r\u00e1vezet\u0151 utak \u00e9s 4 km a k\u00e1belf\u00fcggeszt\u00e9s\u0171 h\u00edd hossza. A jap\u00e1n korm\u00e1ny seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9p\u00fclt \u00e9s 2001 okt\u00f3ber\u00e9ben adt\u00e1k \u00e1t.\r\nel-Ferd\u00e1n vas\u00fati h\u00edd , Iszm\u00e1ilijja v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l 20 km-re \u00e9szakra. A 340 m feszt\u00e1vj\u00e1val a leghosszabb forg\u00f3h\u00edd a vil\u00e1gon. Vas\u00fati \u00e9s k\u00f6z\u00fati k\u00f6zleked\u00e9st teszi lehet\u0151v\u00e9. \u00c9p\u00edt\u00e9s\u00e9t 2001-ben fejezt\u00e9k be. Az el\u0151z\u0151 h\u00edd megsemmis\u00fclt az 1967-es arab-izraeli konfliktusban.\r\nAhmed Hamdi alag\u00fa a Nagy-Keser\u0171-t\u00f3t\u00f3l d\u00e9lre, 1983-ban \u00e9p\u00fclt. Sziv\u00e1rg\u00e1si probl\u00e9m\u00e1k miatt egy \u00faj, v\u00edzhatlan alagutat \u00e9p\u00edtettek a r\u00e9gi belsej\u00e9ben 1992 \u00e9s 1995 k\u00f6z\u00f6tt.\r\nA Szuezi-csatorn\u00e1t keresztez\u0151 500 kV-os magasfesz\u00fclts\u00e9g\u0171 t\u00e1vvezet\u00e9ket 1999-ben az STFA Enerkom-Siemens Konzorcium \u00e9p\u00edtette.\r\nEgy vas\u00fatvonal fut v\u00e9gig a csatorna teljes hossz\u00e1ban a nyugati parton, azzal p\u00e1rhuzamosan.\r\n\r\nWikip\u00e9dia\r\n===================================","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/3\/8\/2\/_\/382823_48235_1.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"382823"}