{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"EVITA- Eredeti  felv\u00e9telek","author_name":"kiralywisky","author_url":"http:\/\/network.hu\/kiralywisky","html":"&lt;object width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot;&gt;&lt;param name=&quot;movie&quot; value=&quot;http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=417960&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/sopron.network.hu&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowscriptaccess&quot; value=&quot;always&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowfullscreen&quot; value=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;embed src=&quot;http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=417960&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/sopron.network.hu&quot; width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot; allowscriptaccess=&quot;always&quot; allowfullscreen=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;\/object&gt;","width":424,"height":345,"description":"Maria Eva Duarte de Per\u00f3n \r\n\r\n(Los Toldos, 1919. m\u00e1jus 7.\u2013 Buenos Aires, 1952. j\u00falius 26.) m\u00e1sodik feles\u00e9ge \u00e9s politikai t\u00e1mogat\u00f3ja volt Juan Domingo Per\u00f3n (1895-1974) argentin eln\u00f6knek.\r\n N\u00e9pe, csak mint Evita ismerte, ezrek rajongtak \u00e9rte, mert f\u00e9nyt vitt az \u00e9let\u00fckbe, ak\u00e1rcsak a 'sziv\u00e1rv\u00e1ny'.\r\n\u00c9lete\r\nGyermekkor \r\n1919. m\u00e1jus 7-\u00e9n Argent\u00edn\u00e1ban sz\u00fcletett \u00f6t\u00f6dik \u2013 h\u00e1zass\u00e1gon k\u00edv\u00fcli \u2013 gyermekk\u00e9nt a f\u00f6ldbirtokos \u00e9s n\u0151s Juan Duarte-nak \u00e9s egy h\u00e1ztart\u00e1si alkalmazottj\u00e1nak szerelmi kapcsolat\u00e1b\u00f3l. Juan Duarte korai hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en annak feles\u00e9ge viharos jelenetek k\u00f6zepette minden er\u0151vel t\u00e1vol akarta tartani a t\u00f6rv\u00e9nytelen gyerekeket a temet\u00e9st\u0151l, tov\u00e1bb\u00e1 elt\u00fcntetni a k\u00f6rny\u00e9kr\u0151l is. Ezen gyermekkori, m\u00e9ly nyomot hagy\u00f3 eml\u00e9kekkel magyar\u00e1zz\u00e1k, hogy Eva eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben er\u0151s gy\u0171l\u00f6letet \u00e9rzett a fels\u0151- \u00e9s k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly, az arisztokr\u00e1cia ir\u00e1nt, hogy mindig szimpatiz\u00e1lt a forradalmi eszm\u00e9kkel, \u00e9s jelent\u0151s j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9get folytatott. Apja hal\u00e1la ut\u00e1n a csal\u00e1d egy m\u00e1sik v\u00e1rosba, Jun\u00edn-ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahol az anyja fogad\u00f3t nyitott. 14 \u00e9vesen egy iskolai el\u0151ad\u00e1son figyeltek fel r\u00e1, ekkor eld\u00f6nt\u00f6tte m\u00e1r, hogy sz\u00edn\u00e9szn\u0151 lesz. Egy \u00e9vre r\u00e1, 1934-ben a tang\u00f3t\u00e1ncos Magaldival Buenos Airesba ment, hogy megkezdje karrierj\u00e9t. 1937-ben kapott egy kisebb filmszerepet, ugyanezen \u00e9vben alap\u00edtotta a k\u00e9s\u0151bbi eln\u00f6k Juan Domingo Per\u00f3n ezredes politikai csoportosul\u00e1s\u00e1t (p\u00e1rtj\u00e1t) a Grupo de Oficiales Unidost, z\u00e1szl\u00f3jukon a Gobierno, Orden, Unidad jelszav\u00e1val (korm\u00e1ny, rend \u00e9s egys\u00e9g).\r\n\r\nH\u00e1zass\u00e1g\r\nEva 1944-ben tal\u00e1lkozott el\u0151sz\u00f6r Juan Per\u00f3n ezredessel, egy j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi koncerten, amikor Per\u00f3n had\u00fcgyminiszter \u00e9s aleln\u00f6k lett a Ram\u00edrez eln\u00f6k\u00f6t puccsal megbuktat\u00f3 Farell eln\u00f6k alatt. Peron ekkoriban tal\u00e1lt t\u00e1mogat\u00f3kra a munk\u00e1sszakszervezetekben, akiket minden erej\u00e9vel t\u00e1mogatott. 8 \u00f3r\u00e1s munkaid\u0151t, pihen\u0151napot, \u00e9s nyugd\u00edjat vezetett be az eln\u00f6k enged\u00e9ly\u00e9vel. Evita mindenhov\u00e1 elk\u00eds\u00e9rte f\u00e9rj\u00e9t, t\u00e1mogatta mind a politik\u00e1ban, mind a mag\u00e1n\u00e9letben. 1945 okt\u00f3ber\u00e9ben a per\u00f3nist\u00e1k felgy\u00fajtott\u00e1k a Critica c\u00edm\u0171 \u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151s\u00e9gi \u00e9p\u00fclet\u00e9t, emiatt Per\u00f3nnak vissza kellett adnia hivatalait, s\u0151t r\u00f6vid id\u0151re le is tart\u00f3ztatt\u00e1k. Eva \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tte szerte az orsz\u00e1gban Per\u00f3n t\u00e1mogat\u00f3it, \u00e9s t\u00fcntet\u00e9sre h\u00edvta \u0151ket, amelyre v\u00e9g\u00fcl 2-300 000 ember ment el, hogy t\u00e1mogat\u00f3juk szabadon bocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetelj\u00e9k. C\u00e9ljukat el\u00e9rt\u00e9k, Per\u00f3nt kiengedt\u00e9k, majd n\u00e9h\u00e1ny nappal k\u00e9s\u0151bb, 1945. okt\u00f3ber 21-\u00e9n a p\u00e1r titokban h\u00e1zass\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt.\r\n\r\nHal\u00e1la\r\n1951 j\u00fanius\u00e1ban diagnosztiz\u00e1lt\u00e1k \u2013 t\u00f6bbsz\u00f6ri rosszull\u00e9tek ut\u00e1n \u2013, hogy Evit\u00e1nak m\u00e9hnyakr\u00e1kja van. Ekkor m\u00e9g m\u0171thet\u0151 lett volna, \u0151 azonban nem akart elt\u0171nni a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151l. M\u00edg k\u00f3rh\u00e1zban volt, antiper\u00f3nista csoportok \u201e\u00c9ljen a r\u00e1k!\u201d feliratokat festettek az \u00e9p\u00fcletekre. 1952 m\u00e1jus\u00e1ban m\u00e9g megjelent a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny el\u0151tt a Casa Rosada erk\u00e9ly\u00e9n (33 kil\u00f3val k\u00f6nnyebben), majd j\u00falius 26-\u00e1n meghalt. Az orsz\u00e1g n\u00e9pe gy\u00e1szba borult, test\u00e9t bebalzsamozt\u00e1k \u00e9s \u00fcvegkopors\u00f3ba tett\u00e9k. A kopors\u00f3t egy bazilika term\u00e9ben helyezt\u00e9k el, ahov\u00e1 3 h\u00e9ten kereszt\u00fcl zar\u00e1ndokoltak el a gy\u00e1szol\u00f3k. Per\u00f3n buk\u00e1sa ut\u00e1n az \u00faj korm\u00e1ny kiutas\u00edtotta a holttestet az orsz\u00e1gb\u00f3l, de Per\u00f3n harmadik feles\u00e9ge, Isabel Mart\u00ednez, miut\u00e1n \u00e1tvette f\u00e9rje hely\u00e9t, enged\u00e9lyt adott r\u00e1, hogy a kopors\u00f3t \u00e9s a holttestet visszasz\u00e1ll\u00edts\u00e1k \u00e9s v\u00e9gleg Argent\u00edn\u00e1ban maradjon.\r\n\r\nEvita napjainkban\r\n\"Visszaj\u00f6v\u00f6k \u00e9s milli\u00f3k\u00e9 leszek\" - mondta hal\u00e1la el\u0151tt Evita Per\u00f3n, a legend\u00e1s argentin eln\u00f6kasszony. \u00d6tven \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb j\u00f3slata beteljesedett. M\u00edtosza \u00e9l\u0151bb, mint valaha: filmek k\u00e9sz\u00fcltek r\u00f3la, k\u00f6nyveket \u00edrtak, \u00e9s ma is felbukkannak \u00e9kszerei a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1rver\u00e9seken.\r\n..............................................................................\r\nEvita - Madonna filmje\r\n\r\n\u00c9vsz\u00e1m: 1996\r\nEredeti c\u00edm: Evita\r\nTartalom:\r\nEgy t\u00f6r\u00e9keny, sz\u0151ke asszony \u00e1ll egy hatalmas orsz\u00e1g eln\u00f6ki palot\u00e1j\u00e1nak erk\u00e9ly\u00e9n. El\u0151tte sz\u00e1zezres, rajong\u00f3, zokog\u00f3 t\u00f6meg, s k\u00f6nnyekkel a szem\u00e9ben b\u00facs\u00fazik: \"Ne s\u00edrj \u00e9rtem, Argent\u00edna!\" Evita Peron, a n\u0151, aki hihetetlen m\u00e9lys\u00e9gekb\u0151l j\u00f6tt \u00e9s hihetetlen magasra jutott. A n\u0151, akit istenk\u00e9nt im\u00e1dtak, mert nem akart m\u00e1s lenni, mint egyszer\u0171 ember: valaki, aki b\u00e1rhol van is, seg\u00edteni akar m\u00e1sokon. B\u00e1r a pompa lett az oszt\u00e1lyr\u00e9sze, j\u00f3l eml\u00e9kszik m\u00e9g, mit jelent a nyomor.\r\nSzerepl\u0151k: Madonna (Eva Peron), Antonio Banderas (Che), Jonathan Pryce (Juan Peron), Jimmy Nail (Magaldi, Agustin)\r\nrendezte: Alan Parker\r\nproducer: Robert Stigwood, Andrew G. Vajna, Alan Parker, Lisa Moran (m\u0171v\u00e9szeti) \r\nforgat\u00f3k\u00f6nyv: Alan Parker, Oliver Stone\r\nf\u00e9nyk\u00e9pezte: Darius Khondji\r\nzene: Gerry Hambling\r\n================================\r\nF.: wikip\u00e9dia","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/4\/1\/7\/_\/417960_20802_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"417960"}