{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Fert\u0151-t\u00f3-Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g helysz\u00ednek -","author_name":"kiralywisky","author_url":"http:\/\/network.hu\/kiralywisky","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=436747&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=436747&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Fert\u0151\r\n\r\nA Fert\u0151 t\u00f3 vagy r\u00f6viden \u2013 f\u0151leg a helyb\u00e9liek \u00e1ltal haszn\u00e1lt alakj\u00e1ban \u2013 Fert\u0151 (n\u00e9met\u00fcl Neusiedler See, horv\u00e1tul Ne\u017eidersko jezero) Magyarorsz\u00e1g \u00e9szaknyugati hat\u00e1ra ment\u00e9n, Sopron k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 lefoly\u00e1stalan t\u00f3.\r\nA Fert\u0151 t\u00f3 Eur\u00f3pa legnyugatabbra fekv\u0151 sztyepptava \u00e9s szikter\u00fclete. Ter\u00fclet\u00e9n Ausztria \u00e9s Magyarorsz\u00e1g osztozik \u00fagy, hogy nagyobbik r\u00e9sze osztr\u00e1k ter\u00fclet. Partvid\u00e9ke a magyarorsz\u00e1gi Fert\u0151-Hans\u00e1g Nemzeti Parkhoz \u00e9s az ausztriai Neusiedler See \u2013 Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A Fert\u0151-t\u00e1j \u00e9s ennek r\u00e9szek\u00e9nt Fert\u0151 t\u00f3 a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sze. A Fert\u0151 t\u00f3 K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa harmadik legnagyobb \u00e1ll\u00f3vize, mintegy 20 ezer \u00e9ves.\r\nA Balaton ut\u00e1n K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa m\u00e1sodik legk\u00f6nnyebben felmeleged\u0151 tava. H\u0151m\u00e9rs\u00e9klete nyaranta nem ritk\u00e1n el\u00e9ri a 30\u00b0C-ot.\r\n\r\nNev\u00e9nek eredete\r\n\r\nA t\u00f3 nev\u00e9t ad\u00f3 \u201efert\u0151\u201d sz\u00f3 m\u00e1r feled\u00e9sbe mer\u00fclt jelent\u00e9se mocsaras, agyagos, s\u00e1ros hely volt. Ez r\u00e9szben ma is igaz, mert a magyar r\u00e9sz v\u00edzfel\u00fclet\u00e9nek 4\/5-\u00e9t, az osztr\u00e1k\u00e9nak fel\u00e9t n\u00e1d fedi.\r\n\r\nF\u00f6ldrajza\r\n\r\nA Fert\u0151 t\u00f3 sztyeppt\u00f3, azaz s\u00edkvid\u00e9ki, szikes, s\u00f3s \u00e1ll\u00f3v\u00edz, s\u00f3tartalma 33-szorosa a Balaton\u00e9nak. K\u00e9t t\u00e1jegys\u00e9g hat\u00e1r\u00e1n alakult ki: maga a t\u00f3 f\u00f6ldtanilag a Kisalf\u00f6ldh\u00f6z tartozik, a nyugati partot szeg\u00e9lyez\u0151 dombsor a Soproni-hegys\u00e9g ny\u00falv\u00e1nya.\r\nA t\u00f3t\u00f3l keletre h\u00faz\u00f3d\u00f3 t\u00e1j kisebb szikes \u00e9s s\u00f3s tavaival, homokos s\u00edks\u00e1gaival az Alf\u00f6ldre hasonl\u00edt, de ny\u00e1ron h\u0171v\u00f6sebb \u00e9s csapad\u00e9kosabb ann\u00e1l. A dombvonulaton t\u00fal is ism\u00e9t szikes r\u00e9tek k\u00f6vetkeznek: ez az \u00e1tmeneti t\u00e1j vezet \u00e1t a Hans\u00e1g \u00e9gerl\u00e1pjaihoz, mocsaraihoz \u00e9s a cs\u00e1fordi t\u0151zik\u00e9s erd\u0151 k\u00fcl\u00f6nlegesen gazdag \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1hoz. V\u00edzm\u00e9lys\u00e9ge \u00e1tlagosan 50\u201360 cm; a legm\u00e9lyebb helyeken sem t\u00f6bb 180 cm-n\u00e9l.\r\nV\u00edzszintje er\u0151sen ingadoz\u00f3, mivel csak egyetlen igazi foly\u00f3 t\u00e1pl\u00e1lja, a Vulka (n\u00e9met\u00fcl Wulka), amely a Roz\u00e1lia-hegys\u00e9g \u00e9s a Lajta-hegys\u00e9g patakocsk\u00e1inak viz\u00e9vel gyarapodva \u00f6mlik Fert\u0151feh\u00e9regyh\u00e1za (Donnerskirchen) mellett a t\u00f3ba. Lefoly\u00e1stalan viz\u00e9ben \u00e9s iszapj\u00e1ban sok a n\u00e1trium: a v\u00edz er\u0151sen l\u00fagos \u00e9s s\u00f3s, ez\u00e9rt a keleti partvid\u00e9k szikesedik. Iszapj\u00e1t gy\u00f3gyhat\u00e1s\u00fanak tartj\u00e1k. \u00c1lland\u00f3 partvonala nincs, kiterjed\u00e9se folyamatosan v\u00e1ltozik. 100-120 \u00e9venk\u00e9nt kisz\u00e1rad (1543, 1811-13, 1866-68), de volt olyan is, hogy Balaton m\u00e9ret\u0171re duzzadt (1768-69), \u00e9s \u00f6t falut elnyelt.\r\nK\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge az id\u0151nk\u00e9nt, viharos sz\u00e9l idej\u00e9n el\u0151fordul\u00f3 ferde v\u00edz\u00e1ll\u00e1sa. P\u00e9ld\u00e1ul 1888. m\u00e1rcius 29-\u00e9n 81 cm-es v\u00edzszintk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get m\u00e9rt\u00e9k a t\u00f3 d\u00e9li \u00e9s \u00e9szaki partja, a magyar Fert\u0151boz \u00e9s az osztr\u00e1k Nezsider k\u00f6z\u00f6tt. 1926 okt\u00f3ber\u00e9ben az \u00f6t napig d\u00fch\u00f6ng\u0151 vihar 80 km\u00b2-r\u0151l f\u00fajta el a vizet.\r\n\r\n\u00c9l\u0151vil\u00e1ga \r\n\r\nEzen a vid\u00e9ken tal\u00e1lhatunk csert\u00f6lgyet \u00e9s molyhos t\u00f6lgyet, kosborf\u00e9l\u00e9ket, sz\u00e1mos lepkefajt \u00e9s g\u0151t\u00e9t. A n\u00e1drengeteg eur\u00f3pai jelent\u0151s\u00e9g\u0171 mad\u00e1rparadicsom. Ak\u00e1r a f\u00e9szkel\u0151, ak\u00e1r az \u00e1tvonul\u00f3 madarakat n\u00e9zz\u00fck, a K\u00e1rp\u00e1t-medence egyik legjelent\u0151sebb mad\u00e1r\u00e9l\u0151helye. A n\u00e1dasban telepesen k\u00f6lt a nagy k\u00f3csag, aminek itt tal\u00e1lhat\u00f3 az egyik legnagyobb \u00e1llom\u00e1nya: ma kb. 700 p\u00e1r. Ugyancsak telepesen f\u00e9szkel a v\u00f6r\u00f6s g\u00e9m \u00e9s a kanalasg\u00e9m. A n\u00e1das jellemz\u0151 \u00e9s gyakori f\u00e9szkel\u0151je a ny\u00e1ri l\u00fad \u00e9s az \u00fcst\u00f6k\u00f6sr\u00e9ce: tavasszal a Fert\u0151 partj\u00e1n t\u00f6bb sz\u00e1z csal\u00e1d legel\u00e9szik. A ragadoz\u00f3 madarak k\u00f6z\u00fcl ugyancsak a n\u00e1dasban k\u00f6lt a barna r\u00e9tih\u00e9ja: a vad\u00e1sz\u00f3 madarak gyakran l\u00e1that\u00f3ak a part ment\u00e9n is. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve \u00fajra k\u00f6lt a r\u00e9tisas, telente pedig az itt \u00f6sszegy\u00fclekez\u0151 sasok k\u00eds\u00e9rik a vadl\u00fadcsapatokat. A n\u00e1di \u00e9nekesmadarak k\u00f6z\u00fcl legjellegzetesebb a sitke, amelynek egyik legnagyobb \u00e1llom\u00e1nya k\u00f6lt itt. Gyakori a n\u00e1di t\u00fccs\u00f6kmad\u00e1r, a n\u00e1dirig\u00f3, a cserreg\u0151 n\u00e1diposz\u00e1ta, a szeg\u00e9lyekben pedig a foltos n\u00e1diposz\u00e1ta \u00e9s a sz\u00ednpomp\u00e1s k\u00e9kbegy. Vonul\u00e1si id\u0151szakban szinte minden eur\u00f3pai v\u00edzimad\u00e1r faj el\u0151fordul. Ez a k\u00f6rnyezet sok mad\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra k\u00edn\u00e1l kedvez\u0151 \u00e9l\u0151helyet. Itt f\u00e9szkel a nagy k\u00f3csag, a v\u00f6r\u00f6s \u00e9s a kanalas g\u00e9m, a ny\u00e1ri l\u00fad, a b\u00fabos v\u00f6cs\u00f6k \u00e9s a barna r\u00e9tih\u00e9ja. A vonul\u00e1si id\u0151szakban vet\u00e9si ludak, nagy lilikek t\u00f6bb t\u00edzezres csapatai \u00e1llom\u00e1soznak itt. Olyan ritka madarak is vend\u00e9geskednek ezen a vid\u00e9ken, mint a r\u00e9tisas, a hal\u00e1szsas, a v\u00f6r\u00f6snyak\u00fa l\u00fad, a k\u00e9kes r\u00e9tih\u00e9ja \u00e9s a v\u00e1ndors\u00f3lyom.\r\nA t\u00f3 \u00f6bl\u00f6zetei a kontinent\u00e1lis vadl\u00fadvonul\u00e1si \u00fatvonalba es\u0151 pihen\u0151helyek, a ny\u00e1ri l\u00fad, a vet\u00e9si l\u00fad \u00e9s a nagy lilik \u00f6sszes mennyis\u00e9ge egyes \u00e9vekben meghaladhatja a 40 ezer p\u00e9ld\u00e1nyt. A vadr\u00e9ce fajok k\u00f6z\u00fcl a cs\u00f6rg\u0151 r\u00e9ce t\u00f6meges, de m\u00e1s \u00fasz\u00f3r\u00e9ce fajok is nagy sz\u00e1mban vonulnak \u00e1t, ilyen a kanalas r\u00e9ce, a kendermagos r\u00e9ce \u00e9s a ny\u00edlfark\u00fa r\u00e9ce, amelyek kisebb-nagyobb sz\u00e1mban k\u00f6ltenek is. A buk\u00f3r\u00e9c\u00e9k k\u00f6z\u00fcl a vesz\u00e9lyeztetett cig\u00e1nyr\u00e9ce jelent\u0151s, amely kis sz\u00e1mban ugyancsak k\u00f6lt. A part menti, sek\u00e9ly v\u00edzbor\u00edt\u00e1s\u00fa szikeseken k\u00f6lt a gulip\u00e1n \u00e9s a g\u00f3lyat\u00f6cs, egyes \u00e9vekben a haz\u00e1nkb\u00f3l szinte kipusztult sz\u00e9ki lile. E sek\u00e9ly vizekben a n\u00e1lunk honos partimadarak mellett a messze \u00e9szakon f\u00e9szkel\u0151 fajok egyedei is megjelennek, ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a k\u0151forgat\u00f3 \u00e9s a v\u00e9konycs\u0151r\u0171 v\u00edztapos\u00f3.\r\nA v\u00e9dett \u00fcrge legnyugatibb hazai el\u0151fordul\u00e1si helye a t\u00f3 keleti partj\u00e1n Mekszik\u00f3puszt\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3.\r\nA term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9kek megismer\u00e9s\u00e9re a sarr\u00f3di K\u00f3csagv\u00e1r, ez egyben a Fert\u0151-Hans\u00e1g Nemzeti Park igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak k\u00f6zpontja is, az Osli melletti Eszterh\u00e1zy-mad\u00e1rv\u00e1rta, az \u00f6nt\u00e9smajori (Kapuv\u00e1r, Hans\u00e1g \u00c9l\u0151vil\u00e1ga Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s), \u00e9s a fert\u0151\u00fajlaki bemutat\u00f3helyek ny\u00fajtanak lehet\u0151s\u00e9get. A ter\u00fcletet tan\u00f6sv\u00e9nyeken is bej\u00e1rhatjuk, a Fert\u0151 n\u00e1das\u00e1ba vezet\u0151 V\u00edzi rence tan\u00f6sv\u00e9nyt kenuban evezhetj\u00fck v\u00e9gig.\r\n\r\nT\u00f6rt\u00e9nete\r\n\r\nA Fert\u0151 eredete \u00e9s m\u00faltja sokat vitatott k\u00e9rd\u00e9s. R\u00e9g\u00e9szeti felt\u00e1r\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben tudjuk, hogy a t\u00f3 k\u00f6rny\u00e9ke m\u00e1r az \u00fajk\u0151kor \u00f3ta lakott. A r\u00f3maiak Pelso, Pejso illetve, Peiso n\u00e9v alatt ismert\u00e9k. A Pelso eredetileg a Balaton neve. A n\u00e9met Neusiedl (r\u00e9gebben Neusiedel) elnevez\u00e9s a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n betelep\u00edtett n\u00e9met \"vend\u00e9gekre\" (hospites) utal.\r\nA 4. sz\u00e1zadban \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Galerius cs\u00e1sz\u00e1r kisz\u00e1r\u00edttatta, de csakhamar \u00fajra megtelt v\u00edzzel. A 14. sz\u00e1zadban kisebb lehetett a jelenlegin\u00e9l. A k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n volt a legkeskenyebb, ahol v\u00e1mot szedtek. Az a fert\u0151i monda, hogy t\u00f6bb k\u00f6zs\u00e9g el\u00f6nt\u00e9se \u00e1ltal Giletus frakn\u00f3i herceg kor\u00e1ban j\u00f6tt volna l\u00e9tre, teljesen alaptalan. A t\u00f3 gyakori \u00e1rad\u00e1sa \u00e9s apad\u00e1sa t\u00f6bb oklev\u00e9lben is nyomon k\u00f6vethet\u0151.\r\nA t\u00f3nak a 19. sz\u00e1zadban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kisz\u00e1rad\u00e1sa volt a legnevezetesebb. 1855-ben vett\u00e9k \u00e9szre, hogy a t\u00f3 vize a rendes partjair\u00f3l visszah\u00faz\u00f3dik. Eleinte igen lassan, majd szemmel l\u00e1that\u00f3an beljebb h\u00faz\u00f3dott, m\u00edg 1866 j\u00falius\u00e1ban teljesen elt\u0171nt. A fennmaradt iszap annyira tel\u00edt\u0151d\u00f6tt v\u00edzzel, hogy vesz\u00e9lyes volt j\u00e1rni benne. A meder 1869-ig teljesen sz\u00e1raz volt, ez\u00e9rt felsz\u00e1ntott\u00e1k \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9p\u00fcletek \u00e9p\u00fcltek benne. A kisz\u00e1rad\u00e1s oka a nagy sz\u00e1razs\u00e1g volt, a tavat t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 patakok vize is elapadt. A kisz\u00e1rad\u00e1s ut\u00e1n belsej\u00e9ben s\u00f3k keletkeztek, a szikpor k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a keleti parton vir\u00e1gzott ki, ezt a lak\u00f3k \u00f6sszes\u00f6p\u00f6rt\u00e9k \u00e9s szappant k\u00e9sz\u00edtettek bel\u0151le. A kisz\u00e1rad\u00e1s alatt gyakran d\u00e9lib\u00e1b jelent meg.\r\nA trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9ssel v\u00e1lt hat\u00e1rmenti t\u00f3v\u00e1.\r\n\r\nTelep\u00fcl\u00e9sei \r\n\r\nSopron, Balf \u2013 Fert\u0151r\u00e1kos \u2013 Fert\u0151meggyes (M\u00f6rbisch) \u2013 Ruszt (Rust) \u2013 Oka (Oggau) \u2013 Fert\u0151feh\u00e9regyh\u00e1za (Donnerkirchen) \u2013 Feketev\u00e1ros (Purbach) \u2013 Fert\u0151sz\u00e9lesk\u00fat (Breitenbrunn) \u2013 S\u00e1sony (Winden) \u2013 Nyulas (Jois) \u2013 Nezsider (Neusiedl am See) \u2013 V\u00e9deny (Weiden) \u2013 P\u00e1tfalu (Podersdorf) \u2013 Illmic (Illmitz) \u2013 Mosonb\u00e1nfalva (Apethlon) \u2013 Pomogy (Pamhagen) \u2013 Sarr\u00f3d \u2013 Fert\u0151d \u2013 Fert\u0151sz\u00e9plak \u2013 Hegyk\u0151 \u2013 Fert\u0151homok \u2013 Hidegs\u00e9g \u2013 Fert\u0151boz \u2013 Nagycenk - Mosonszentandr\u00e1s (St. Andr\u00e4 am Zicksee)\r\n=======================================","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/4\/3\/6\/_\/436747_69453_1.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"436747"}