{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"V\u00e1b\u00e9ry \u00c1rmin Kelet kutat\u00f3","author_name":"kiralywisky","author_url":"http:\/\/network.hu\/kiralywisky","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=452035&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=452035&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin \r\n(eredeti neve: Wamberger Hermann) (Szentgy\u00f6rgy, 1832. m\u00e1rcius 19. \u2013 Budapest, 1913. szeptember 15.) orientalista, egyetemi tan\u00e1r, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia rendes tagja.\r\n\r\n\u00c9lete  \r\n\r\nSzeg\u00e9ny zsid\u00f3 csal\u00e1d gyermekek\u00e9nt l\u00e1tott napvil\u00e1got, a Pozsony v\u00e1rmegyei Szentgy\u00f6rgy\u00f6n. Sz\u00fclet\u00e9si \u00e9ve bizonytalan, 1831 vagy 1832, \u0151 maga k\u00e9s\u0151bbi \u00e9veiben az 1832-es \u00e9vn\u00e9l \u00e1llapodott meg. H\u00e1rom\u00e9ves kor\u00e1ban megb\u00e9nult a bal l\u00e1ba, \u00edgy j\u00e1rta be \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig a Keletet. \u00c9desapja r\u00f6viddel az \u0151 sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n koler\u00e1ban meghalt, huszonk\u00e9t \u00e9ves \u00e9desanyja szeg\u00e9nys\u00e9gben nevelte \u00e9s hamarosan \u00fajra f\u00e9rjhez ment, a csal\u00e1d Dunaszerdahelyre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Sz\u00e1mos \u00e9letrajz t\u00e9vesen sz\u00fclet\u00e9si helyek\u00e9nt is Dunaszerdahelyet jel\u00f6li meg. A helyi n\u00e9piskol\u00e1ba j\u00e1rt 12 \u00e9ves kor\u00e1ig. Azut\u00e1n szab\u00f3inas volt egy r\u00f6vid ideig, majd a falusi kocsm\u00e1ros gyerek\u00e9nek lett a h\u00e1zitan\u00edt\u00f3ja. Felismerve rendk\u00edv\u00fcli tehets\u00e9g\u00e9t, tehet\u0151sebb ismer\u0151sei elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy seg\u00edts\u00e9g\u00e9re lesznek, hogy tov\u00e1bb tanulhasson.\r\n\r\n1845-ben beiratkozott a szentgy\u00f6rgyi piarista gimn\u00e1ziumba. 1847-ben tanulm\u00e1nyait a soproni evang\u00e9likus l\u00edceumban folytatta. Tizenhat \u00e9ves kor\u00e1ra m\u00e1r foly\u00e9konyan besz\u00e9lt magyarul, latinul, franci\u00e1ul \u00e9s n\u00e9met\u00fcl, mik\u00f6zben m\u00e1r tanulta az angolt, n\u00e9h\u00e1ny skandin\u00e1v nyelvet, oroszt, szerbet \u00e9s m\u00e1s szl\u00e1v nyelveket. Tov\u00e1bbi tanulm\u00e1nyait Pozsonyban, illetve Pesten, a piarist\u00e1kn\u00e1l v\u00e9gezte, k\u00f6zben h\u00e1zitan\u00edt\u00f3k\u00e9nt kereste meg a fenntart\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi iskol\u00e1ztat\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges p\u00e9nzt. K\u00f6zben megismerkedett a t\u00f6r\u00f6k irodalommal, aminek eredm\u00e9nyek\u00e9nt er\u0151sen felkeltette \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t a t\u00f6r\u00f6k kult\u00fara \u00e9s, majd megtanulta a nyelvet is. Ekkoriban ismerkedett meg Garay J\u00e1nossal, aki az egyetemi k\u00f6nyvt\u00e1r k\u00f6nyvt\u00e1rtisztje (amanuensis) volt. Rajta kereszt\u00fcl ismerkedett meg t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt V\u00f6r\u00f6smarty Mih\u00e1llyal a Pilvax k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban. K\u00e9s\u0151bb Nagyk\u0151r\u00f6s\u00f6n Arany J\u00e1nossal tal\u00e1lkozott t\u00f6bbsz\u00f6r, aki sz\u00edvesen l\u00e1tta, \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt tanulm\u00e1nyai ir\u00e1nt, szerette nyelvb\u00e9li tud\u00e1s\u00e1t. Ez ismerts\u00e9g\u00fck k\u00e9s\u0151bb, mikor Arany J\u00e1nos m\u00e1r a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia titk\u00e1ra volt, V\u00e1mb\u00e9ry pedig az egyetem professzora, Budapesten gyakran tal\u00e1lkoztak Duna-parti s\u00e9t\u00e1ik k\u00f6zben.1857-ben E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef b\u00e1r\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val Konstantin\u00e1polyba utazott. N\u00e9gy\u00e9ves tart\u00f3zkod\u00e1sa alatt el\u0151sz\u00f6r nyelvtan\u00edt\u00f3 lett Husszein Daim pasa h\u00e1z\u00e1ban, k\u00f6zben megismerte a keleti \u00e9let saj\u00e1toss\u00e1gait \u00e9s szok\u00e1sait. Majd oktat\u00f3ja \u00e9s bar\u00e1tja, Mullah Ahmed Effendi seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt olyannyira t\u00f6r\u00f6kk\u00e9 v\u00e1lnia, hogy egy adott ponton a h\u00edres t\u00f6r\u00f6k \u00e1llamf\u00e9rfi, Fuad pasa titk\u00e1r\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Mindez id\u0151 alatt tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratokban sz\u00e1mos tanulm\u00e1nyt tett k\u00f6zz\u00e9 t\u00f6r\u00f6k forr\u00e1sok alapj\u00e1n a magyarok t\u00f6rt\u00e9nelmi vonatkoz\u00e1sair\u00f3l, \u00e9s emellett m\u00e9g elsaj\u00e1t\u00edtott vagy h\u00fasz k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le keleti t\u00e1jsz\u00f3l\u00e1st is. 1858-ban Konstantin\u00e1polyban jelent meg els\u0151 m\u0171ve, a N\u00e9met-T\u00f6r\u00f6k \u00e9s T\u00f6r\u00f6k-N\u00e9met sz\u00f3t\u00e1r.\r\n\r\n1860-ban a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagja lett. Ugyanebben az \u00e9vben az MTA-nak aj\u00e1nd\u00e9kozta a Tarih-i \u00dcng\u00fcr\u00fcsz c. k\u00f6z\u00e9pkori magyar kr\u00f3nika t\u00f6r\u00f6k ford\u00edt\u00e1s\u00e1t, amely Budenz nyom\u00e1s\u00e1ra elfelejt\u0151d\u00f6tt. 1861-ben visszat\u00e9rt Pestre azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal, hogy felkutatja a magyarok \u0151shaz\u00e1j\u00e1t. Az MTA t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u0151sszel indult \u00fatnak. Rasid Effendi n\u00e9ven, szunnita dervisnek \u00f6lt\u00f6zve indult el Konstantin\u00e1polyb\u00f3l. Teher\u00e1nig jutott el, ahol csatlakozott egy Mekk\u00e1b\u00f3l hazat\u00e9r\u0151 zar\u00e1ndokcsoporthoz. Vel\u00fck \u00e1tutazta K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsia sivatagjait, Erzerumot, \u00e1llom\u00e1shelyeik l\u00e9v\u00e9n Tabriz, Zandzsan, Kazvin, majd Iszfah\u00e1non kereszt\u00fcl Sir\u00e1z. 1863-ban meg\u00e9rkezett az \u00fczb\u00e9g Khoraszanba (mai nev\u00e9n: Chiva), ahol m\u00e9g a k\u00e1n fogad\u00e1s\u00e1n is sikeresen j\u00e1tssza a Rasid Effendi szerep\u00e9t. Amikor Buhar\u00e1n kereszt\u00fcl Szamarkandba \u00e9rkeztek, ott felkeltette a helyi em\u00edr gyan\u00faj\u00e1t, de a t\u00f6bb mint f\u00e9l\u00f3r\u00e1s kik\u00e9rdez\u00e9s alatt m\u00e9gis siker\u00fclt meggy\u0151znie igazhit\u0171 volt\u00e1r\u00f3l, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl aj\u00e1nd\u00e9kokkal megrakodva engedt\u00e9k \u00fatj\u00e1ra. Ezek ut\u00e1n Her\u00e1tban b\u00facs\u00fat mondott utaz\u00f3t\u00e1rsainak \u00e9s Konstantin\u00e1polyba tartott. 1864 m\u00e1jus\u00e1ban vissza\u00e9rkezett Pestre. Keleti \u00fatja els\u0151 eset volt arra, hogy egy eur\u00f3pai ell\u00e1togasson oda, ahov\u00e1 neki siker\u00fclt. Hogy elker\u00fclj\u00f6n minden gyan\u00fat, jegyzeteket csak titokban k\u00e9sz\u00edthetett. 1865-ben Angli\u00e1ba utazott, ahol kit\u00fcntet\u0151 fogadtat\u00e1sban \u00e9s elismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k. Kiadja a Travels in Central Asia cim\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1t, ami a lopva \u00edrogatott kis jegyzetei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Utaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l Molla Sz\u00e1dik, egy k\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai vall\u00e1stan\u00edt\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban t\u00e9rt haza. 1865-1904 k\u00f6z\u00f6tt a budapesti tudom\u00e1nyegyetemen a keleti nyelvek tan\u00e1ra lett. 1871-ben az Akad\u00e9mia (ak\u00e1rcsak K\u0151r\u00f6si Csoma eset\u00e9ben) nem lelkesedett a n\u00e9p\u00fcnknek nem finnugor, hanem jelen esetben t\u00f6r\u00f6k eredet\u00e9t vall\u00f3 V\u00e1mb\u00e9ry elvei ir\u00e1nt. A ki\u00e1br\u00e1ndult tud\u00f3s ezek ut\u00e1n Londonba utazott. T\u00f6bb tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1g, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Royal Geographical Society is tiszteletbeli tagj\u00e1ul v\u00e1lasztotta. \u00datirajza is Londonban jelent meg el\u0151sz\u00f6r. A legmagasabb k\u00f6r\u00f6kben is megfordult, a kir\u00e1lyi udvar is nagy sz\u00edv\u00e9lyess\u00e9ggel fogadta. 1872-ben Berecz Antallal, Hunfalvy J\u00e1nossal \u00e9s X\u00e1ntus J\u00e1nossal r\u00e9szt vesz a Magyar F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban. 1872-ben megsz\u00fcletett fia, V\u00e1mb\u00e9ry Rusztem. 1860-ban a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagj\u00e1v\u00e1, 1876-ban rendes tagj\u00e1v\u00e1, 1893-ban tiszteleti tagj\u00e1v\u00e1, 1894-ben igazgat\u00f3s\u00e1gi tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k. 1889 \u00e9s 1890 k\u00f6z\u00f6tt a Magyar F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke volt.\r\n\r\nF.Wikip\u00e9dia\r\n\r\n====================================","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/4\/5\/2\/_\/452035_12758_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"452035"}