{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Verona - Olaszorsz\u00e1g","author_name":"kiralywisky","author_url":"http:\/\/network.hu\/kiralywisky","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=457759&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=457759&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Verona az \u00e9szak-it\u00e1liai Veneto r\u00e9gi\u00f3 Verona tartom\u00e1ny\u00e1nak k\u00f6zigazgat\u00e1si k\u00f6zpontja. Az \u0151si v\u00e1ros \u00e9s a modern v\u00e1rosk\u00f6zpont az Adige foly\u00f3 kanyarulat\u00e1n\u00e1l, a Garda-t\u00f3 k\u00f6zel\u00e9ben fekszik. Fekv\u00e9se miatt a ter\u00fcleten gyakoriak voltak az \u00e1rad\u00e1sok eg\u00e9szen 1956-ig, a Mori-Torbole csatorna meg\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9ig, amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n 500 m\u00b3 v\u00edz elvezet\u00e9se v\u00e1lt lehet\u0151v\u00e9 az Adige foly\u00f3b\u00f3l a Garda-t\u00f3ba.\r\n\r\nT\u00f6rt\u00e9nete \r\n\r\nVerona, vagy Veronia \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke eredetileg az Euganei t\u00f6rzs ter\u00fclete volt, \u0151k azonban k\u00e9nytelenek voltak azt \u00e1tengedni a cenomaniaknak Kr. e. 500-ban. A P\u00f3 v\u00f6lgy\u00e9nek megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n Verona a r\u00f3maiak\u00e9 lett Kr. e. 300 k\u00f6r\u00fcl. R\u00f3mai kol\u00f3ni\u00e1v\u00e1 Kr. e. 89-ben v\u00e1lt, a municipium rangot azonban k\u00e9s\u0151bb, Kr. e. 49-ben szerezte meg, b\u00e1r Kr. e. 59-ben m\u00e1r r\u00f3mai el\u0151jogokra tett szert.\r\nA v\u00e1ros felemelked\u00e9s\u00e9t az tette lehet\u0151v\u00e9, hogy kereskedelmi utak csom\u00f3pontj\u00e1ban fekszik. Miut\u00e1n a g\u00f3tok elfoglalt\u00e1k (Kr. u. 489), Theodorik itt \u00e9p\u00edttette fel palot\u00e1j\u00e1t. Ehhez az esem\u00e9nyhez egy Verona c\u00edm\u0171 germ\u00e1n legenda is kapcsol\u00f3dik. A v\u00e1ros a g\u00f3t h\u00e1bor\u00fak (535\u2013552) sor\u00e1n is a barb\u00e1r t\u00f6rzs ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 tartozott, kiv\u00e9ve egy napot 541-ben, amikor is egy \u00f6rm\u00e9ny tiszt seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt a v\u00e1rfal egy bej\u00e1rat\u00e1t elfoglalni. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt biz\u00e1nci t\u00e1bornokokt\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 d\u00f6nt\u00e9seknek h\u00e1la, a v\u00e1rost a g\u00f3tok zs\u00e1km\u00e1nyk\u00e9nt megtarthatt\u00e1k, \u00e9s visszavehett\u00e9k felette az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st.\r\n569-ben a longob\u00e1rdok kir\u00e1lya, Alboin foglalta el, kinek kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1ban a m\u00e1sodik legfontosabb v\u00e1ros lett. Maga Alboin is itt lelte hal\u00e1l\u00e1t 572-ben. Treviso hercegei is gyakran tart\u00f3zkodtak itt. 774-ben, Adalgisus, Desiderius fia idej\u00e9n Verona utols\u00f3, \u00e1m rem\u00e9nytelen ellen\u00e1ll\u00e1st tanus\u00edtott Nagy K\u00e1rollyal szemben, aki v\u00e9g\u00fcl is megd\u00f6nt\u00f6tte a Lombard Kir\u00e1lys\u00e1got. Ezek ut\u00e1n Verona kir\u00e1lyi k\u00f6zpont szerep\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tte be, s korm\u00e1nyz\u00e1sa \u00f6r\u00f6kletesen a Count Milo-csal\u00e1d kez\u00e9be ker\u00fclt, kik a San Bonifaciok el\u0151deinek tekinthet\u0151k. 880 \u00e9s 951 k\u00f6z\u00f6tt a k\u00e9t Berengarii is itt \u00e9lt.\r\nK\u00e9s\u0151bb a v\u00e1rosi polg\u00e1ri csal\u00e1dok n\u00f6vekv\u0151 j\u00f3l\u00e9te, gazdags\u00e1ga t\u00falsz\u00e1rnyalta a gr\u00f3fok sz\u00e1m\u00edt\u00e1sait, \u00e9s 1100-ban m\u00e1r az \u00f6nkorm\u00e1nyzat \u00f6n\u00e1ll\u00f3an ir\u00e1ny\u00edtotta Veron\u00e1t. A San Bonifacio-csal\u00e1d azonban megtarthatta a podesta tiszts\u00e9get. Vicenza a Lombard Sz\u00f6vets\u00e9gbe val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9sre k\u00e9nyszer\u00edtette a telep\u00fcl\u00e9st, ennek hat\u00e1s\u00e1ra emelkedtek fel a guelfek \u00e9s a ghibellinek Veron\u00e1ban. Amikor 1226-ban IV. Ezzelinot megv\u00e1lasztott\u00e1k podest\u00e1nak, k\u00e9pes volt a tiszts\u00e9get \u00e1lland\u00f3 nagyhatalm\u00fa m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gg\u00e1 alak\u00edtani, 1257-ben az \u0151 parancs\u00e1ra v\u00e9geztek ki 11 000 Padovait Verona f\u00f6ldjein. Hal\u00e1lakor a Nagytan\u00e1cs megv\u00e1lasztotta podest\u00e1nak Mastino della Scalat, aki tov\u00e1bbra is osztozott a polg\u00e1rs\u00e1ggal a korm\u00e1nyz\u00e1sban. Miut\u00e1n 1262-ben nem v\u00e1lsztott\u00e1k meg ism\u00e9t podest\u00e1nak, megkapta a capitano del popolo c\u00edmet, illetve ezzel egy\u00fctt a hadsereg feletti parancsnoks\u00e1g jog\u00e1t. 1272-ben el\u0151kel\u0151k egy csapata meg\u00f6lte Mastinot.\r\nMiut\u00e1n fia, Alberto kapta meg a capitano rangot, (1277\u20131302) sz\u00fcntelen\u00fcl harcban \u00e1llt a San Bonifaciohoz h\u0171 gr\u00f3fokkal, akiket az Este-h\u00e1z is t\u00e1mogatott. Fiai, Bartolomeo, Alboino \u00e9s I. Cangrande k\u00f6z\u00fcl csup\u00e1n az ut\u00f3bbival osztozott a hatalmon. Egy szem\u00e9lyben volt nagy harcos, herceg, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetek p\u00e1rtfog\u00f3ja. Patron\u00e1lta Dante, Petrarca, Giotto tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. H\u00e1bor\u00fak sor\u00e1n elfoglalta P\u00e1du\u00e1t, Trevisot \u00e9s Vicenz\u00e1t.\r\nAlberton II. Mastino (1329\u20131351) \u00e9s Alberto gy\u0151zedelmeskedett, akik Alboino gyermekei voltak. Mastino folytatta nagyb\u00e1tyja politik\u00e1j\u00e1t, \u00e9s elfoglalta Bresci\u00e1t 1332-ben, ez\u00e1ltal hatalm\u00e1t kiterjesztette a P\u00f3 foly\u00f3n t\u00fali ter\u00fcletekre is. Megv\u00e1s\u00e1rolta Parmat \u00e9s Luccat is. A francia kir\u00e1ly ut\u00e1n \u0151 volt a kor leggazdagabb uralkod\u00f3ja. Ennek ellen\u00e9re er\u0151s sz\u00f6vets\u00e9g kov\u00e1csol\u00f3dott ellene 1337-ben, melynek tagjai voltak Firenze, Velence, a Visconti, az Este \u00e9s a Gonzaga csal\u00e1dok. H\u00e1rom \u00e9ves h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s ut\u00e1n a Scaligeri-csal\u00e1d birtokaihoz m\u00e1r csak Verona \u00e9s Vicenza tartozott.\r\nI. Lajos magyar kir\u00e1ly els\u0151 n\u00e1polyi hadj\u00e1rata sor\u00e1n N\u00e1poly fel\u00e9 vonulva 1347. december 5-\u00e9n \u00e9rintette Verona v\u00e1ros\u00e1t, ahol a v\u00e1ros ura, Mastino della Scala nagyon sz\u00edv\u00e9lyesen fogadta: 300 lovagj\u00e1nak k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben eg\u00e9szen Vicenza v\u00e1ros\u00e1ig lovagolt ki a kir\u00e1ly el\u00e9. Ekkort\u00e1jt \u00e9rkezett Veron\u00e1ba a p\u00e1pa megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l a h\u00edres k\u00f6lt\u0151, Petrarca is, hogy lebesz\u00e9lje Mastino-t a magyar kir\u00e1llyal val\u00f3 sz\u00f6vets\u00e9gr\u0151l. \u00cdgy elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a magyar kir\u00e1ly \u00e9s a nagy k\u00f6lt\u0151 szem\u00e9lyesen is tal\u00e1lkozhattak. Mindazon\u00e1ltal Petrarca \u00fatja a c\u00e9lj\u00e1t tekintve sikertelen volt.[2]\r\nMastino fia II. Cangrande (1351\u20131359) kegyetlen, gyanakv\u00f3 zsarnok volt, ki mindent\u0151l f\u00e9lt, \u00e9s ez\u00e9rt brandenburgi zsoldosokkal vette k\u00f6rbe mag\u00e1t, m\u00edg testv\u00e9re, Consignorio (1359\u20131375) meggyilkolta. Consignorio azt\u00e1n kast\u00e9lyokkal, hidakkal, v\u00edzvezet\u00e9kekkel l\u00e1tta el a v\u00e1rost, \u00e9s megalap\u00edtotta az \u00e1llami vagyont. Sorsa el\u0151l azonban nem menek\u00fclhetett, m\u00e1sik testv\u00e9re Paolo Alboino meg\u00f6lte. A testv\u00e9rgyilkoss\u00e1g csal\u00e1di szok\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt, Antonio 1357\u20131387) Bartolomeo nev\u0171 testv\u00e9r\u00e9t is meg\u00f6lette - kiv\u00e1ltva ezzel a lakoss\u00e1g felh\u00e1borod\u00e1s\u00e1t, akik elp\u00e1rtoltak t\u0151le. V\u00e9g\u00fcl a mil\u00e1n\u00f3i Gian Galeazzo Visconti hadat \u00fczent neki. Miut\u00e1n kihaszn\u00e1lta az \u00f6sszes lehets\u00e9ges forr\u00e1sait, 1387. okt\u00f3ber 19-\u00e9n \u00e9jf\u00e9lkor elhagyta Veron\u00e1t, ezzel v\u00e9get vetve a Scaligeri-dinasztia uralkod\u00e1s\u00e1nak.\r\nAz 1387-es \u00e9vben ker\u00fclt sor a h\u00edres Castagnaroi \u00fctk\u00f6zetre, amely a veronai Giovanni Ordelaffi \u00e9s a gy\u0151ztes padovaiak seregei k\u00f6z\u00f6tt zajlott le. 1390-ben Antonio fia, Canfrancesco hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lta visszafoglalni Veron\u00e1t.\r\nGuglielmo, II. Cangrande fia enn\u00e9l sikeresebb volt. A n\u00e9p t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val ki\u0171zte a mil\u00e1n\u00f3iakat, de t\u00edz nappal k\u00e9s\u0151bb meghalt. A v\u00e1ros ezut\u00e1n Velence hatalma al\u00e1 ker\u00fclt (1405). Az utols\u00f3 Scaligerik a birodalmi palot\u00e1ban \u00e9ltek, s t\u00f6bbsz\u00f6r pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a hatalmukat visszaszerezni.\r\n1509 \u00e9s 1517 k\u00f6z\u00f6tt a v\u00e1ros felett I. Miksa n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r uralkodott.\r\n1797-ben Veron\u00e1t Napol\u00e9on Bonaparte t\u00e1bornok seregei foglalt\u00e1k el, de H\u00fasv\u00e9th\u00e9tf\u0151n a lakoss\u00e1g fell\u00e1zadt ellen\u00fck, \u00e9s el\u0171zt\u00e9k a franci\u00e1kat. Ez a d\u00e1tum egybeesett a Velencei K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g megsz\u0171n\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1val.\r\nMiut\u00e1n Bonaparte t\u00e1bornok 1797 okt\u00f3ber\u00e9ben megk\u00f6t\u00f6tte a Campo Formi\u00f3-i b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9st, Verona osztr\u00e1k k\u00e9zre jutott. 1798. janu\u00e1r 18-\u00e1n a szerz\u0151d\u00e9sben foglaltak szerint az osztr\u00e1kok \u00e1t is vett\u00e9k a v\u00e1ros feletti ellen\u0151rz\u00e9st. Az 1805-\u00f6s Pozsonyi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben ism\u00e9t Nap\u00f3leon cs\u00e1sz\u00e1r tudhatta mag\u00e1\u00e9nak, \u00e1m 1814-es veres\u00e9ge ut\u00e1n \u00fajra osztr\u00e1k ter\u00fclett\u00e9 v\u00e1lt. 1866-ban, a porosz\u2013osztr\u00e1k h\u00e1bor\u00fat (\u201ehathetes h\u00e1bor\u00fat\u201d) lez\u00e1r\u00f3 b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben \u2013 az olasz csapatok veres\u00e9gei ellen\u00e9re \u2013 Velenc\u00e9vel egy\u00fctt az Olasz Kir\u00e1lys\u00e1g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.\r\n\r\n\u00d3kori r\u00f3mai eml\u00e9kek  \r\n\r\nAz Ar\u00e9na (Verona) Verona legismertebb nevezetess\u00e9ge. Az \u00f3kori amfite\u00e1trumot Kr. u. 30-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Ez a harmadik legnagyobb ilyen jelleg\u0171 \u00e9p\u00fclet Olaszorsz\u00e1gban, csak a r\u00f3mai Colosseum \u00e9s a Capuai ar\u00e9na el\u0151zi meg. 139 m\u00e9ter hossz\u00fa, 110 m\u00e9ter sz\u00e9les, \u00e9s 44 soros m\u00e1rv\u00e1ny \u00fcl\u00e9sei r\u00e9v\u00e9n 25000 n\u00e9z\u0151 befogad\u00e1s\u00e1ra alkalmas. Ny\u00e1ri est\u00e9ken mind a mai napig tartanak benne sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1sokat.\r\nTov\u00e1bbi h\u00edres r\u00f3mai kori eml\u00e9ke a Sz\u00ednh\u00e1z, amely a Kr. e. els\u0151 sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. Az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val azonban kihaszn\u00e1latlan maradt, \u00e9s lak\u00f3h\u00e1zakat \u00e9p\u00edtettek r\u00e1. A XVIII. sz\u00e1zadban egy gazdag veronai, Andrea Monga megv\u00e1s\u00e1rolta az \u00f6sszes r\u00e1\u00e9p\u00edtett h\u00e1zat, amelyeket lebontatott, \u00edgy sikeresen megmentette a ma m\u00e1r m\u0171eml\u00e9k \u00e9p\u00fcletet.\r\nAz Arco dei Gavi, a gazdag r\u00f3mai Gavii csal\u00e1d \u00e1ltal \u00e9p\u00edttetett \u00e9p\u00fclet az I. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, \u00e9s arr\u00f3l nevezetes, hogy az \u00e9p\u00edt\u0151 neve (Lucius Vitruvius Cordone) az \u00e9p\u00fcletbe van v\u00e9sve. Ritka eset ez az \u00e9p\u00edt\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Eredetileg k\u00f6zrefogta a v\u00e1rosba vezet\u0151 f\u0151utat, a Corso Cavourt. A francia csapatok 1805-ben elpuszt\u00edtott\u00e1k, csak 1932-ben renov\u00e1lt\u00e1k.\r\n\r\n\r\nPorta dei Borsari\r\nEhhez k\u00f6zel tal\u00e1lhat\u00f3 a Porta dei Borsari, amely egy \u00e1rk\u00e1d a Corso Porta Borsari v\u00e9g\u00e9n\u00e9l. Val\u00f3j\u00e1ban ez a III. sz\u00e1zadi r\u00f3mai v\u00e1rosfal maradv\u00e1nya. A rajta l\u00e9v\u0151 felirat: a Kr. u. 245-\u00f6s d\u00e1tum, \u00e9s a v\u00e1rost Colonia Verona Augustak\u00e9nt eml\u00edti. A kapu alatt h\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00fatszakasz az eredeti, R\u00f3m\u00e1b\u00f3l kindul\u00f3 Via Sacra.\r\nA Porta dei Leoni Kr. el\u0151tti I. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt rom, amely valaha a v\u00e1ros kapuj\u00e1hoz tartozott. Egy r\u00e9sze m\u00e9g mindig megtal\u00e1lhat\u00f3 egy k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fclet falak\u00e9nt.\r\n\r\nK\u00f6z\u00e9pkori eml\u00e9kek  \r\n\r\n\r\nSan Zeno-bazilika\r\nA San Zeno Maggiore-bazilika (Basilika di San Zeno Maggiore) a veronai \u00e9p\u00edt\u00e9szet egyik legnagyobb alkot\u00e1sa. A jelenlegi \u00e9p\u00edtm\u00e9ny m\u00e1r a harmadik ezen a helyen. 1123\u20131135 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a IV. sz\u00e1zadi Szent Zeno olt\u00e1rra. A ragyog\u00f3 homlokzat uralkodik a nagy t\u00e9ren. 72 m\u00e9ter magas harangtoronnyal rendelkezik, amelyre Dante is utal az Isteni Sz\u00ednj\u00e1t\u00e9kban. A hatalmas r\u00f3zsaablakokat a szerencse kerek\u00e9nek mot\u00edvuma d\u00edsz\u00edti. Mind a 18 ajt\u00f3alj gazdagon d\u00edsz\u00edtett bibliai t\u00e9m\u00e1j\u00fa reliefeket vonultat fel, m\u00edg a bels\u0151 bronzajt\u00f3 48-at tartalmaz \u00e9s tov\u00e1bbi k\u00e9peket Szent Zeno \u00e9let\u00e9b\u0151l. Egy p\u00e1r jelenet jelent\u00e9se m\u00e9g nem ismert. A templom bels\u0151 tere egy als\u00f3 \u00e9s egy fels\u0151 r\u00e9szre oszthat\u00f3. Az als\u00f3 az \u00e9p\u00fclet 2\/3-\u00e1t, m\u00edg a fels\u0151 a fennmarad\u00f3 1\/3-\u00e1t teszi ki. A falat XII. \u00e9s XIV. sz\u00e1zadi fresk\u00f3k d\u00edsz\u00edtik. A boltozatos altemplom t\u00f6bb szent, \u00edgy t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Szent Zeno s\u00edrhely\u00e9t is rejti, aki Verona patr\u00f3nusa \u00e9s els\u0151 p\u00fcsp\u00f6ke volt.\r\nA Sant'Anastasia hatalmas, magas templom, eredetileg 1290\u20131481 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a domonkos rendi templomnak. A g\u00f3tikus bej\u00e1ratot XV. sz\u00e1zadi fresk\u00f3k bor\u00edtj\u00e1k, amelyek Szent P\u00e9ter \u00e9let\u00e9nek nevezetes esem\u00e9nyeit \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k.\r\nA Santa Maria Antica \u00f3ri\u00e1si templom, a Scaligerik pl\u00e9b\u00e1niatemploma volt. A 7. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, \u00e9s gazdagon d\u00edsz\u00edtett bels\u0151 t\u00e9rrel rendelkezik.\r\n\r\n\u00c9rdekess\u00e9gek  \r\n\r\nJ\u00falia erk\u00e9lye (a turist\u00e1k szerint)\r\nT\u00f6rt\u00e9nelme sor\u00e1n sok h\u00edres szem\u00e9ly megfordult a v\u00e1rosban, mint p\u00e9ld\u00e1ul Nagy Theodorik, Alboin, Dante, Goethe, Stendhal \u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok. Julius Caesar a pihen\u00e9sre sz\u00e1nt napjainak legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t itt t\u00f6lt\u00f6tte.\r\nWilliam Shakespeare h\u00edres m\u0171ve, a R\u00f3me\u00f3 \u00e9s J\u00falia is Veron\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3dik, hab\u00e1r az eredeti verzi\u00f3 szerint az eset Sien\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt.\r\n=========================\r\nwikip\u00e9dia","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/4\/5\/7\/_\/457759_62904_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"457759"}