{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"J\u00e1rt\u00e1l m\u00e1r Erd\u00e9lyben?","author_name":"kiralywisky","author_url":"http:\/\/network.hu\/kiralywisky","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=81010&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/sopron.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=81010&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/sopron.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"A t\u00f6rt\u00e9nelmi Erd\u00e9ly egy 300-480 m\u00e9terrel a tengerszint felett lev\u0151 fenns\u00edkot, az \u00fagynevezett Erd\u00e9lyi-medenc\u00e9t foglalja mag\u00e1ban a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte emelked\u0151 hegyvonulatokkal. Ter\u00fclete 57 000 km\u00b2. Hat\u00e1rai: d\u00e9len Havasalf\u00f6ldt\u0151l a D\u00e9li-K\u00e1rp\u00e1tok, keleten Moldv\u00e1t\u00f3l \u00e9s Bukovin\u00e1t\u00f3l a Keleti-K\u00e1rp\u00e1tok v\u00e1lasztj\u00e1k el. \u00c9szakon az \u00c9szakkeleti-K\u00e1rp\u00e1tok (M\u00e1ramaros, Gutin-hegys\u00e9g, Szil\u00e1gys\u00e1g) hat\u00e1rolt\u00e1k, nyugaton az Alf\u00f6lddel, d\u00e9lnyugaton pedig a B\u00e1ns\u00e1gi-hegyvid\u00e9kkel hat\u00e1ros. Az Erd\u00e9lyi-medenc\u00e9t t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Maros \u00e9s Szamos foly\u00f3k szelik \u00e1t, de innen ered az Olt foly\u00f3 is. A t\u00f6rt\u00e9nelmi Erd\u00e9ly f\u0151 bej\u00e1rata nyugat fel\u0151l a Kir\u00e1ly-h\u00e1g\u00f3.\nA magyar irodalom sz\u00e1mos nagy alakja sz\u00fcletett vagy tev\u00e9kenykedett a t\u00e1gabb \u00e9rtelemben vett Erd\u00e9ly ter\u00fclet\u00e9n, p\u00e9ld\u00e1ul Arany J\u00e1nos, K\u00f6lcsey Ferenc, Kem\u00e9ny Zsigmond, Ady Endre vagy Gyulai P\u00e1l. A 19. sz\u00e1zadban a magyar k\u00f6nyvkiad\u00e1s egyharmada itt jelent meg. A r\u00e9gi\u00f3 v\u00e1rosaiban sz\u00e1mos nyomda m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.\nA t\u00f6rt\u00e9nelmi Erd\u00e9ly kultur\u00e1lis-irodalmi f\u0151v\u00e1rosa Kolozsv\u00e1r volt. 1880-ban itt jelent meg az Ellenz\u00e9k politikai napilap, ami t\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl volt publik\u00e1lva. 1888-ban Kolozsv\u00e1ron j\u00f6tt l\u00e9tre az Erd\u00e9lyi Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g, melynek saj\u00e1t foly\u00f3irata volt, Erd\u00e9lyi Lapok n\u00e9ven. Szerkeszt\u0151je, munkat\u00e1rsa volt, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt: K\u0151v\u00e1ry L\u00e1szl\u00f3, Brassai S\u00e1muel, Benedek Elek, B\u00e1nffy Mikl\u00f3s. Ezzel egyid\u0151ben Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen Tolnai Lajos megszervezte a Kem\u00e9ny Zsigmond T\u00e1rsas\u00e1got.\nA Partium ter\u00fclet\u00e9n Nagyv\u00e1rad a kiemelked\u0151, amely a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e1r nemcsak vir\u00e1gz\u00f3 kereskedelm\u00e9r\u0151l volt h\u00edres, hanem m\u0171v\u00e9szetp\u00e1rtol\u00f3 lakoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l is. Ady Endre itt \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3skodott, versesk\u00f6tetei jelentek meg itt.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/8\/1\/_\/81010_622683_1.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"81010"}