Benedek Tibor_100 éves lenne



Benedikt Tibor néven született Miskolcon, 1911. szeptember 16-án. Apja kereskedelmi utazóügynök, ki fiának is ezt a pályát szánta, ám az amikor színésznek állt, névváltoztatásra kötelezte. Így a színészképzőbe már Benedek Tiborként ment 1929-ben.

Törzs Jenő osztályába került, és a gyakorlott színészóriás látta meg benne a szatírára, a komikumra való hajlamot, amire az érsekújvári Színház igazgatója, Fodor Oszkár is felfigyelt, s azonnal Újvárra szerződtette a fiatal színészt.

Ott hamar megszerették, de minden tisztelet és jó szerep ellenére Pestre ment, hogy ott váljon igazán naggyá. Ám szerződés nem várta, és állástalan színészként tengődött, amíg a híres Arizona mulatóba nem szerződött fekete dzsesszénekesnek. Ott figyelt fel rá a későbbi angol király, VII. Edward – akkor még walesi herceg -, kinek londoni meghívását ő illedelmesen visszautasította.

Az akkoriban kialakult politikai helyzet révén távoznia kellett a színpadról, s álnéven, ügynökként gondoskodott édesanyja s a maga eltartásáról. Dalai, énektudása mentette meg a munkaszolgálat ideje alatt is, ahonnan három év után 1945-ben sikerült hazakerülnie.

1941-ben megnősült, öt évvel később megszületett fia, Miklós, aki később édesapja nyomán szintén a színészi pályát választotta.

Hazatérése után tisztviselő lett, színészetét pedig egy utazótársulat vidéki fellépésivel tartotta magában életben. 1950-ben a Magyar Rádió társulatába került, ahonnan a Kamara Varieté hívta el. Innen egyenes út vitte a népszerűségig, hiszen Salamon Béla, Kellér Dezső, Komlós Vilmos, Kazal László és Kibédi Ervin mellett ő is alapító tagja volt a Vidám Színpadnak.

Hirtelen az egész ország megismerte senkivel sem összetéveszthető hangját, és játékstílusát.

A kabaréban önálló műfajt teremtett. Kisebb Petőfi Színházas kitérő után újra a Vidám Színpadon játszott, akkor kapta a Nádasi Lászlóval közösen játszott a Zácsek jeleneteket.

Ez rádiókabarék és televíziós felvételek sorát hozta, nem voltak nélkülük szilveszteri műsorok, ekkoriban hangzottak el az olyan legendás szócsavarások és szórövidítések, mint a „tantalusz”, „bájgli”, „problema” vagy a „példul”.

A kivételes műveltségű, több nyelven beszélő színészt elhalmozták feladatokkal. A Magyar Televízió önálló Benedek-műsor összeállításán dolgozott, a rádióban Ő volt akkoriban az egyik legnépszerűbb komikus, 52. születésnapja után, 1963. szeptember 18-án mégis élete befejezése mellett döntött. Emlékét olyan jeles filmek őrzik, mint a Kétszer kettő néha öt (1954), a Gázolás (1955), a Felfelé a lejtőn (1958), Fűre lépni szabad (1960) vagy épp a Felmegyek a miniszterhez (1961), színpadon pedig zavarba ejtő hasonlósággal jelenik meg, fia: Benedek Miklós, kitől közel annyi idősen látjuk a Nádasi-jelentek mai változatát, mint édesapjától a régi felvételeken.

Csomós Éva többi cikke