video1.0Network.huhttp://network.hu/Taródi vár-Lovag Erdős Annakiralywiskyhttp://network.hu/kiralywisky<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://sopron.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=125189&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://sopron.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://sopron.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=125189&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://sopron.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345279id.Taródi István
A Taródi-vár a magyarországi vízionális építészet leghíresebb és valószínűleg legjelentősebb alkotása. Nevét építőjéről és tulajdonosáról, Taródi Istvánról kapta. Az irigykedő helybeliek és a bulvárlapok időnként a hatásvadász Bolondvár néven emlegetik.
A huszadik életévéhez közeledő Taródi István 1945-ben, szülei telkén kezdte építeni első várát. Ez egy nyolc méter magas favár volt, amit használt faanyagokból állított össze. Az építkezést 1946-ban fejezte be, amikor megnősült. Elhatározta, hogy ha sikerül a Lövérekben telket vennie, akkor lebontja a favárat, és immár a saját telkén állítja fel újra.
1951 május elsején vásárolta meg azt az ingatlant, amin most a vára áll, és hamarosan átköltöztette rá a favárat. Az építményt felkockázott hulladék deszkákból készített zsindellyel fedte be.
Az 1950-es évek végétől, majd főleg a hatvanas években több nagy, országjáró kerékpártúrára indult, részben gyermekeivel (a leghosszabb túrája 1500 kilométeres volt). Fő céljuk a várak megtekintése, a középkori várépítészet tanulmányozása volt. Taródi István 1959 őszén úgy döntött, hogy a favárat kővárral váltja fel, és még a télen kiásta a lakórész alapjait. Ettől fogva évekig reggel ötkor már ott volt a várnál, hogy előkészítse az aznapi munkát, majd a hivatalos munkaidő után folytatta az építkezést úgy, hogy csak este 9-10 körül ért haza. Apránként elbontotta és kőépítménnyel váltotta fel a favárat. 1962-ben nézte meg a somoskői várat, és ekkor döntötte le, hogy ő is olyan várat akar, aminek kerek tornyai vannak. A lakórész felépítése után élete valamivel egyszerűbb lett, mert kiköltözött a várba. Az építkezést azonban máig sem hagyta abba; a várba különböző becslések szerint mintegy 150–200 vasúti kocsira való követ épített be — döntően egyedül, időnként fiaival, legfeljebb egy-egy alkalmi segítővel. 1986-ban, nyugdíjazása előtt, komolyan gondolkodott azon, hogy befejezi az építkezést, de aztán nem bírta abbahagyni.
Az építés történetét 2007-ben kiadott, „A Soproni Taródi-vár építéstörténete. Életem rövid összefoglalása” című könyvecskéjében foglalta össze.
A vár helye:
A vár Sopron Felsőlövérek városnegyedében, a Nándor-magaslat déli lejtőjén, a Csalogány-köz, a hegyre fölvezető Kőfejtő út és a Hársfa-sor között, a Kolostor-erdő sarkához közel áll (9400 Sopron, Csalogány köz 28.). Ezt a részt a város 1753-ban különítette el gyümölcsöskerteknek. A kertben még áll egy ekkor ültetett gyümölcsfa. A bejárattól mintegy száz méterre indul a zöld és a zöld kereszt (valamint az abból a Gloriette-kilátóhoz felkanyarodó zöld háromszög) turistajelzés.http://vds.network.hu/clubvideo/1/2/5/_/125189_40256_2.jpg8060125189