video1.0Network.huhttp://network.hu/Ottawa-Kanada fővárosa felülrőlkiralywiskyhttp://network.hu/kiralywisky<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://sopron.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=191120&pvol=40&plang=hu&host=http://sopron.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://sopron.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=191120&pvol=40&plang=hu&host=http://sopron.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345186Ottawa Kanada fővárosa és negyedik legnagyobb városa. A szűkebben vett város lakossága 808 391, míg az Ottawai régióval együtt 1 146 790 (2004). Fekvése Az Ottawa völgyében, Ontario tartomány keleti részén, a Quebec City-Windsor Corridor északi végénél (kb. 400 km-re keletre Torontótól és 190 km-re nyugatra Montrealtól). A város polgármestere Bob Chiarelli. Ottawa az Ottawa (folyó) déli partján fekszik, és hozzá tartozik a Rideau (folyó) és a Rideau (csatorna) torkolata. Földrajza Ottawa különböző arculatú tájak találkozási pontjánál fekszik. Fő folyója a nyugat felől érkező Ottawa-folyó errefelé összeszűkül, és sellőkön, zuhatagokon vergődik át, miközben északról a Gatineau, délről pedig a Rideau-folyó vizével találkozik. A folyó zuhatagjai a törésvonalak mentén felszínre bukkanó kemény mészkőrögöknek köszönhetik létüket. E mészkőrögök alkotják a déli parton magasodó dombokat is, melyek megtörik a jégkor utáni agyaglerakódásokból álló, földművelésre alkalmas síkságot. Az Ottawa-folyó és a parlament épülete A várostól nem messze, északra fekvő Laurenciumi-hegyvidék már egy más táj, az ősi kristályos kőzetekből felépülő Kanadai-pajzs peremét jelöli. A Rideau-folyó Éghajlata nedves kontinentális, melyet erős szélsőségek jellemeznek, bár Ottawa Velencével azonos földrajzi szélességen fekszik. A hosszú, havas telek igen szigorúak, a januári átlaghőmérséklet -11 Celsius-fok, mely még a magyarországi értéktől is 10 fokkal elmarad. A nyár jóval rövidebb mint nálunk, a júliusi középhőmérséklet azonban az ittenihez hasonló értéket mutat; átlag 21 Celsius-fok. Ottawai parkrészlet A csapadék évi összege 850 mm, melynek nagyobb része a nyári félévre jut. Télen vastag hótakaró képződik, gyakori a napokig tartó havazás és hófúvás, mely a közlekedésben komoly fennakadásokat okoz. Története Ottawa, múzeum Ottava már a gyarmatosítás előtt különböző indián törzsek találkozóinak- és árucseréinek színhelye volt. Neve is kereskedőhely-et jelentett a huronok nyelvén. Az első európai felfedező a francia Samuel de Champlain volt, aki 1613 június 4-én érte el a mai Ottawa helyét. A város alapítójának azonban nem őt, hanem az amerikai Philemon Wrightot tekintik, aki 1799-ben érkezett arra a vidékre és 1800 márciusában 25 családot telepített le itt, az Ottawa-folyó északi partján, ahol ma Hull peremváros terül el. Wright kezdte meg itt a fakereskedést is. Az első tutajt is ő indította el 1807-ben Québec felé. A Notre Dame bazilika 1809-ben jelent meg az első telepes a mai főváros helyén - az Ottawa-folyó déli partján, akit a következő évtizedben több favágó és farmer követett, s kiknek birtokai a város megalapítása után csillagászati árakon keltek el. A város magjának és egyben a főváros közvetlen elődjének tekinthető Bytown, amelyet John By, a város alapítója 1826-1927-között John By hadmérnök ezredes alapított. Bitown a fakitermelés és a fűrészipar központja lett, 1854-ben amikor mai nevét és városi rangját kapta, már több mint tízezer lakosa volt. 1858-tól az egyesített tartományok székhelye. 1867-től főváros.http://vds.network.hu/clubvideo/1/9/1/_/191120_23347_2.jpg8060191120