A Gyertyaszentelő Boldogasszony egy katolikus ünnep február 2-án, amikor a közösség Jézus bemutatását ünnepli.

• Amióta december 25-ére került Jézus születésének ünnepe, azóta február 2-án tartják meg a gyertyaszentelés ünnepét. A pápák közül Boldog II. János Pál pápa ünnepelte meg először 1997-ben.
• 
  Az ünnep egyben Szűz Mária megtisztulásának ünnepe is, mert a zsidó törvények szerint Mária bemutatta az előírásoknak megfelelően gyermekét a templomban és bemutatta a tisztulási áldozatot. A nyugati liturgia ezt emelte ki a X. századtól. Jézus bemutatásának ünnepe azért, mert ezen a napon szentelték Istennek Jézust.
• 
  1960-tól a nyugati liturgia ismét ezzel összhangban Jézus bemutatását emeli ki a két ünnep közül. Azt a teológiai mondanivalót emeli ki a katolikus egyház, hogy Krisztus és Mária megszentelődése ez a nap, illetve mindazoké, akik életodaadásukban vállalkoznak Isten országának szeretetére, azaz Krisztus követésére. Ebben az értelemben az ünnep egy köszönetnyilvánítás Istennek a megszentelt hívatások ajándékáért. Azonban Magyarországon megmaradt a régi neve, Gyertyaszentelő Boldogasszony.

A megszületett gyermeket, amíg még nem keresztelték meg "pogánykának" hívták. Jézus Krisztus jelképe volt a gyertya, ezért a pogányka mellett világított keresztelésig, hogy Jézus vigyázzon rá, nehogy rossz szellemek "kicseréljék". Majd a keresztelőre - vagy "egyház-kelőre" - az anya vitte az égő gyertyát.

Gyertyát égettek jégeső, vihar, villámlás, illetve krónikus betegek mellett, és halottak mellett is. Egyes helyeken még a haldokló kezébe is égő gyertyát helyeztek

Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. Mondogatták is: Gyertyaszentelő napján "Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap."

A néphiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát (szép, napos idő van), akkor visszamegy aludni, mert újra hideg érkezik. Ha viszont nincs árnyéka, akkor kint marad, mert tudja, hogy ez a tél utolsó próbálkozása és hamarosan enyhül az idő.^2]

A következő napon, február 3-án Szent Balázs püspök és vértanú ünnepén (vagy a legközelebbi vasárnapon) osztják a katolikus papok a Balázs-áldást, amely főleg torokbajtól, illetve minden baj és betegség ellen véd.

F :Wikipédia