Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó hengeres része római falmaradványokra épült, a 13. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os tűzvész után kapta.
A tűztorony őrei fontos feladatot láttak el: figyelvén a vidéket, jelezték a tüzet, éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal. Jelezték, ha idegen katonák, vagy idegen bort szállító szekerek közeledtek a város felé. A muzsikáláshoz is érteniük kellett, mert a városi tanáccsal kötött szerződésük szerint esküvőkön, temetéseken vagy városi mulatságokban ők szolgáltatták a zenét, így a vonós hangszerekhez is érteniük kellett. Trombitaszóval figyelmeztették a soproniakat az idő múlására, negyedóránként jeleztek a körerkélyről. A 16. századtól ők kezelték a toronyórát is.
A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonora királyné ajándéka az 1622. évi országgyűlés és királyné koronázás emlékére. Végleges helyére, a torony tetejére, csak a tűzvész után a Lipót császár névnapjára rendezett ünnepségek során került, ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is.
1893-ban, amikor a régi városházát lebontották, a torony alapjai meginogtak, Sulek Frigyes építész tervei alapján a széles kapu befalazásával erősítették meg az épületet.
A torony a hűség jelképe is: 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és nyolc község a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. Ennek emlékére készült 1928-ban a barokkos kapukeret Hikisch Rezső tervei alapján. A felette elhelyezett szoborcsoport, Hungária előtt hódoló soproniak, Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása.
Látogatóink a meredek csigalépcső megmászása után a toronyőrök hajdani őrhelyéről, a körerkélyről gyönyörködhetnek városunk panorámájában. Érdemes megmászni a közel 200 lépcsőt.