A tallér egy nagyobb ezüstpénzt jelentett, amely 1500 körül lett ismertté és honosodott meg Közép-Európában.


A Márk-tallér volt a régi velencei köztársaság nagy ezüstpénze. Az egyik lapján Szent Márk oroszlánja volt címerpajzsban, körirata: SANCTVS. MARCVS. VENETVS. A másik oldalon a dózse neve és középen liliomos kereszt volt látható. Értéke eredetileg körülbelül 2 forint volt.

A keresztes tallér velencei ezüstpénz (Scudo della croce) volt, amelynek az egyik lapját stilizált kereszt foglalja el


A brabanti tallér (másként Albertus-tallér vagy koronatallér), a későbbiekben a keresztes tallér helyébe lépő osztrák pénz volt. Egy tallér értéke mintegy 4 1/2 korona lehetett.

Szent György-tallér 14 dukát súlyú aranyverete az 1750-1780 közti időszakból, Körmöcbányáról.

A Györgytallér (vagy Szent György-tallér) a 16. század katonák által amulettként viselt, különböző értékü ezüstpénz, rendkívül ritkán sokszoros dukátsúlyban vert aranypénz volt, amelynek egyik oldalán a sárkányölő Szent György képe, a másik oldalán pedig Jézusnak az apostolokkal a viharból való menekülése látható. A vágás, döfés és lövés ellen megóvó bűbájos célra legalkalmasabbnak vélték a 16. – 17. században Magyarországon és a Mannsfeld gróf által veretett Györgytallérokat; ezeket utánozták is azóta folytonosan és babonából, majd divatnak hódolva, főleg lovaskatonák óraláncon még a 19. század végén is viselté


A Salvator-tallér a 16. – 17. századból való svéd tallér, Krisztus képpel. Nevét latin nyelvű köriratáról kapta: "Salvator mundi adjuva nos" (Világ megmentője segíts minket).



Az oroszlán-tallér régi németalföldi aranypénz, később ezüstpénz volt. A pénzen egy férfialak volt kiverve, ki egy pajzsot tartott, amelyen egy oroszlán volt. Az aranypénz közel 22 1/2, az ezüstpénz 6 korona értékű volt és különösen Törökországban volt forgalomba

A leveles tallér (másként nagy vagy új tallér, franciául écu grand vagy écu neuf), francia éremfaj volt a 16. században, az egyik oldalán lombokkal és levelekkel ékítve. Értéke 6 livres volt, vagyis 5,99 frank = 2 frt 913/5 kr. o.

A koronás tallér a II. József, II. Lipót és I. Ferenc korában eredetileg Brabant és Flandria számára Bécsben, Milánóban, valamint Körmöcbányán és más hazai pénzverdékben veretett pénz volt. Ezek egyik oldalán az uralkodó képe, a másikon az Aranygyapjas rend jelvénye látható, három korona (házi, magyar és cseh) között. A koronás tallérok a rendes osztrák talléroknál két grammal voltak súlyosabbak (28-30 g.), tehát értékesebbek is. Mivel ennélfogva nagyobb ázsiójuk volt, a népnyelv ezeket az olasz l'agio szóból lázsiás-talléroknak nevezte

A Species-tallér egykor ezüstpénz volt fejjel vagy mellképpel (species); Németországban és Ausztriában (itt 1857-ig) = 4,95, Svédországban = 5,40, Dániában és Norvégiában = 5,35 korona