A hercegi pár Kismartonból, a vagy 100 éve elhanyagolt Eszterházára költözött és

megpróbálták felébreszteni a kastélyt Csipkerózsika-álmából
Mikor a hercegi pár beköltözött a kastélyba, a dicső ős, Esterházy "fényes" Miklós (1714-1790) által az 1760-as években épített "Magyar Versailles" már fényévekre volt régi pompájától. Az eltelt több mint 100 év alatt az utódok által már nem lakott kastélyt széthordták, az épület és környezete is lassan enyészetnek indult. A tetőn becsurgott a víz, a kastély legszebb termében pedig birkát tartottak. Felverte a gaz az egykori "Tündérvilág" pompás parkját is.

A "Magyar Versailles" egykori parkjába kamarakertek, narancskertek, ligetek, kagyló formájú medencék, vízesések, kanyargó patak, "kínaizáló" hidak, vízesések, üvegből és kagylókból kirakott mesterséges barlangok tömkelegét építették be a pompakedvelő herceg kívánságára - mindez része volt az eszterházi "Tündérvilágnak".

"Fényes" Miklós parkja nagyobb volt, mint a Central Park
Aztán "fényes" Miklós halála (1790) után ez a pompás korszak véget ért. Fia, II. Miklós már a kismartoni kastélyt építette inkább, de néhány évvel később ő is meghalt és elkezdődött a kastély Csipkerózsika-álma.

Eszterháza - úgy mondták - őszi szomorúságra jutott


Az ezt követő időszakban a hitbizomány egyedül a kertet tartotta fenn. Valahogy. Az utolsó 19. századi kertészt, Gulnhofer Károlyt 1862-ben áthelyezték Lékára, ekkor került a hercegi hitbizomány zárgondnokság alá. A parkot ezután évtizedekig már egyáltalán nem gondozta senki, egészen 1902Az Esterházy-Cziráky hercegi pár modernizált, s ennek a revitalizációnak a legfontosabb eleme a kertek nagyszabású újjáépítése volt. A hercegi hitbizomány 1902 januárjától – negyven év kihagyás után – ismét alkalmazott szakképzett kertészt Eszterházán, a pályája kezdetén álló Hulesch Károly személyében.

Cziráky Margit megbízásából ő alakította ki az ország egyik leggazdagabb rózsakertjét, vagy húszezer rózsatő ültetésével.

A száz éves rózsakertet 2015-ben Európai Úniós forrásból helyreállították, a kert ma rózsavirágzáskor ilyen, és látogatható.-ig, Cziráky Margit érAz utókor nem véletlenül tartja Esterházy IV. Miklóst és Cziráky Margitot Eszterháza megmentőjének és a"fényes" Miklós utáni második "felvirágoztatójának". Az utánuk következő időkben a kastély még sok szomorú eseményt látott, nekik köszönhető mégis, hogy nem vált minden végleg az enyészeté.

A kastély mai parkjában lévő nyírt tiszafák és tövises fenyők is Cziráky Margit nevéhez köthetők.