Nevének eredete
Mi másról is lenne nevezetes a Győr-Moson-Sopron megyei Nagycenk, mint a Széchenyi családról? A városban lépten-nyomon emlékhelyekbe botlani, pedig a hely története nem a legnagyobb magyar családdal kezdődött. Zenk - így említi az első okirat, melyben szerepel 1291-ben. Ezt követően hat évszázadon át annyi minden volt, hogy átlátni is nehéz: Vámoscenk, Tothcenk, Dánielcenk és persze Kis- meg Nagycenk.
A község nevét 1291-ben írták le először egy latin nyelvű birtokeladási oklevélben, ekkor Zenk-nek hívták. A két Cenk megkülönböztetésére időnként jelzős nevek is feltűnnek, például 1359-ből: Gudurzenk (Gödörcenk) A Nagy Czenk név 1544 óta ismeretes. Kiscenk, németül Kleinzinkendorf első ismert neve Tótcenk volt. 1544-től már Dávid Czenknek írják.
Még el sem vonultak végleg a törökök, amikor 1677-ben Széchényi György mindkét Cenket megszerezte. A Széchényi család ezt követően fokozatosan uradalmi központjává tette Cenket. Az első, már ilyen minőségben ideköltözők 1741-ben gróf Széchényi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna voltak: ők építették fel a ma is álló kastélyépületet. 1785-ben ideköltözött gróf Széchényi Ferenc is, aki az első nagy lépéseket tette annak érdekében, hogy Cenk még Eszterházánál is jelentősebb legyen.

A község első birtokosai Czenki Demeter és Lőrinc, majd Osli Gergely; később a Kanizsay-család, a Poki-család, majd az Ember-család volt. Ez utóbbi család kihalása után 1570-ben a Nádasdyak birtokába került a két község (Kiscenk és Nagycenk). A török időkben német és vallon katonaság járta és pusztította a környéket (1590). Később Bethlen Gábor hadjáratától szenvedett a lakosság. Miután Nádasdy III. Ferencet kivégezték, mert részt vett a Wesselényi-összeesküvésben, a cenki birtok 1671-ben a királyi kincstárra szállt át. I. Lipót, Draskovich Miklósnak adományozta az elkobzott Nádasdy-birtokok közül Sárvárt és a hozzá tartozó Alsó- és Felsővidéket – utóbbihoz tartozott Cenk is.

Hogy a birtokok örökjogon a Draskovich-család birtokába kerülhessen, több pénzt kellett volna fizetnie, mint amennyi elő tudott teremteni. Draskovich ezért elzálogosította Széchényi György győri püspöknek a birtokok egy részét. Az egyezség (1678) szerint Széchényi György érsek, valamint testvére és gyermekei harmadíziglen birtokolhatták a javakat. A Széchényi családra a vagyon véglegesen csak utódja, II. Széchényi György révén szállt át 1711-ben, és ez tette lehetővé, hogy a család a magyarországi főnemesek közé emelkedjen.

Nagycenk és Kiscenk sokáig két önálló község volt. Közigazgatásilag 1893. október 1-jén egyesítették őket Nagycenk néven, de máig sem épültek össze teljesen. Az uradalom és a község 1945-ig a Széchenyiek birtoka volt.