A tó legszebb növénye a tündérrózsa Hévíz szimbóluma lett, s bekerült a város címerébe és zászlajába. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban.

Hévízi tavirózsák

A tavon folyó honosítási kísérleteknek köszönhetően az egyiptomi kék és fehér tündérrózsa egyedei is a vízben pompáznak, akárcsak a vörös tündérrózsa világosabb színű mutánsai. Az őshonos fehér tündérrózsa inkább a lefolyócsatornában fordul elő. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdődik, s egészen november végéig tart. A tündérrózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik. Indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaja (Nymphaea rubra var. longiflora) 1898-ban Lovassy Sándor próbálkozott honosításával a Hévízi-tóban, sikerrel.
Az indiai vörös tündérrózsa hazája a trópusi Kelet-India. Hévízen a vörös tündérrózsa vegetatív módon szaporodik. Egy-egy gyökérgumó 6 évig él, s ez idő alatt bőven képez leányrizómákat (a növény ivartalan szaporodásának szerve). Egy-egy nem háborított tő egy nyáron 10-20 levelet fejleszt. A cédrusfa illatát idéző ciklámenpíros virágok 5-7 cm-re emelkednek a víz fölé. Késő éjjel nyílnak és másnap délelőtt - úgy 11 óra tájban - csukódnak be szirmaik. A virágzás kezdete általában júniusra esik, júliusban fokozódik, augusztusban, szeptemberben éri el tetőpontját, és tart november végéig. A vörös tündérrózsa - miként a legtöbb trópusi növény - érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Egy-egy virág három napig díszlik.

saját fotóm