Fertőrákos:1199-ből való a falu első írásos említése. A török korból származik egyháztörténeti jelentősége, amikor is a Győri Püspökség központja volt a település. Környezeti nevelés szem-pontjából az alábbi természeti, történelmi és kultúrtörténeti értékeknek van szerepe:

Kőfejtő: a falu nyugati határánál helyezkedik el a már a rómaiak által is művelt egykori kőbá-nya. Jellegzetes "oszlopcsarnokszerű" szerkezete e korból származik, amikor is felülről lefelé haladva a bányászat során oszlopokat, illetve az ezeket tartó "természetes tetőt" hagytak a rabszolgák feje fölött, akik így az egész évben, minden időjárási viszontagság közepette ter-meltek. A kőbányászat e helyen véglegesen 1948-ban szűnt meg.
Itt a kőfejtőben lehet a legjobban tanulmányozni az egykori (kb. 12 millió évvel ezelőtti) Pannon beltenger sekélytengeri övezetében keletkezett üledékes mészkövet, a Lajta-mészkőt. Szemmel is megfigyelhető az egykori tengeri élőlények számtalan megkövesedett maradványa. E kövületekben gazdag kőzet adta az egykori Scarbantia, majd Sopron és Bécs falaihoz, épületeihez az alapanyagot. Képzelt időutazást tehetünk a kora középkorba, amikor belegondolunk, hogy a Fertő és Hanság egykori vízi rengetegén keresztül hajókon, kezdetleges uszályokon szállították innen a követ a lápvilág keleti oldalára, többek között az 1206-1212 között felépült Lébényi román stílusú templom építéséhez is.
Mithras-szentély: Fertőmeggyes (Mörbish) felé haladva a kerékpárút mellett van a római-korból itt maradt szentély.
Pellengér: A jelenlegi Magyarország egyetlen épen megmaradt középkori pellengére figyelhető meg a falu közepe tájá