Ma van Szent Kerény ünnepe(junius 4.), ugyanis 303-ban ezen a napon vetették a Pernit-patakba Sziszek egykori püspökét. Emlékét Sopronban a Pihenőkereszt őrzi, amit Magyarország (egyik) legrégebbi útmenti keresztjeként tartanak számon. Alsó része XIII. a felső XVII. századi. Szerepe az volt, hogy mint "lámpásos kereszt" (Rastkreutz), mécsvilágával mutassa az irányt az éjszakai vándoroknak.

A legenda szerint Kerény (Quirinus) a dél-pannóniai Sziszek (Siscia) püspöke volt. Maximus helytartó előtt megtagadta a pogány tömjénáldozat bemutatását, ezért börtönbe vetették, és néhány nap múlva a katonák Pannónia helytartójához, Amantiushoz vezették, aki akkor Scarbantiában (Sopronban) tartózkodott. Közben Amantius a ma Balfnak nevezett kénes fürdőbe indult, így az agg püspök ügyével csak Sabariában volt hajlandó foglalkozni.

Scarbantia határában a megbilincselt Kerényt kísérő százados pihenőt rendelt el. Futótűzként terjedt a hír Sopron keresztényei között, és jámbor asszonyok azonnal a szent életű püspök segítségére siettek. Kezén és lábán bekötözték bilincstől feltört sebeit, és étellel, itallal kínálták. Kerény megáldotta az élelmet és lehulltak róla a bilincsek. Ekkor szelíden megkínálta kísérőit, és velük étkezett. Utána áldást adott az őt körülvevőknek, és a közeli vértanúság bátor vállalásának tudatában továbbindult. Amantius helytartó Sabariában kihallgatta Kerényt, és vízhalálra ítélte. 309. június 4-én a hitvalló püspököt belevetették a Sibaris (Perint) patakba. A Scarbantia felé nyíló Városkapu előtt eltemették, sírja fölé később templomot építettek.

Püspöki ornátusban, láncokkal, könyvvel, mellette vagy nyakán malomkővel ábrázolják.

Nagy Konstantin császár 313-ban, a milánói ediktumban megszüntette a keresztényüldözést és megengedte, hogy Krisztus követői szabadon gyakorolják vallásukat. A scarbantiai hívek megjelölték szent Kerény pihenőhelyét, melyen a 13. századtól a Pihenőkereszt hirdeti a vértanú püspök emlékét.

kép: Forteplan