Sopron Közösségi Oldala
http://sopron.network.hu/
Kedves látogató!
Légy szíves lépj be és támogasd oldalunkat!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Sopron Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Sopron Közösségi Oldala
http://sopron.network.hu/
Kedves látogató!
Légy szíves lépj be és támogasd oldalunkat!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Sopron Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Sopron Közösségi Oldala
http://sopron.network.hu/
Kedves látogató!
Légy szíves lépj be és támogasd oldalunkat!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Sopron Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Sopron Közösségi Oldala
http://sopron.network.hu/
Kedves látogató!
Légy szíves lépj be és támogasd oldalunkat!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Sopron Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
Szabó Kila Margit:Saját vers
Az utolsó idő
Az életem
legfájóbb emléke megjelent.
A mély szavak elbúcsúztatták a jelent.
Bent gyötrelmes, fájó, gyászos csönd támadt.
Szeméből a szerelem, árnyék áradt.
Beteg, égő
teste, tüze áthatott.
A múlt intve, a jövőre bólintott.
Néztük egymást, most is, szótlanul, megint.
Aszott arca, pillantása megérint.
Fáradt szemében
saját sorsom láttam.
Bűntudattá vált: érző, régi vágyam.
Éreztem, e rettenetnek cseppkövét.
Sorsom láthatárát, védtelenségét.
Most is látom
fáradt, könyörgő szemét.
Az árnyékos, vékony arcát és kezét.
Az évek homályát elmosta az idő.
Az utolsó pillanat emléke lett Ő.
================================================
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!