202 éve, 1810. február 5-én meghalt Rát Mátyás újságíró, az első magyar újság, a Magyar Hírmondó szerkesztője.

Pozsonyban és Sopronban tanult, majd körbejárta Magyarországot és Erdélyt. Ezután néhány évet Németországban töltött, a göttingeni Egyetemen bővítette ismereteit. Az itt szerzett tapasztalatok nagy hatással voltak rá, főleg professzora, Ludvig Schlözer révén.
Miután hazatért, Pozsonyban telepedett le. Ekkor a pozsonyi Landerer nyomdában már egy évtizede nyomták a Pressburger Zeitung nevű német lapot. Németországi tapasztalatai ösztönözték, hogy saját, magyar nyelvű újságot indítson. Miután egy helyi nyomdászt, Patczkó Ferencet sikerült megnyernie tervének, 1779-ben kiadtak egy próbaszámot Előre való tudakozás néven, hogy felmérjék a potenciális vevők körét, és a fogadtatást. Ugyan a felmérés hozta a várt eredményeket, azonban a lapkiadási engedélyek beszerzésével már nehézségekbe ütköztek. A Királyi Helytartótanács ellenezte egy magyar nyelvű újság indulását. Végül sikerült megszerezni Mária Terézia hozzájárulását, de szigorú cenzúra felügyelete mellett működhet csak a lap, viszont 10 éves kizárólagossági működési engedéllyel.
A Magyar Hírmondó 1780. január elsején került először nyomtatásba, címlapját gazdagon megmunkált fametszet díszítette. Az első évfolyamnak 320 előfizetője volt, szerte az országban. Pestre 11 , a nagyobb városokba 3-8, további 166 településre egy-egy példányt küldtek. Bécsbe is jutott 12. A postajáratok hetente kétszer közlekedtek, ezt figyelembe véve szerkesztették az újságot.
A cenzúra Mária Terézia halálával sem szűnt meg, de valamennyivel enyhébbek lettek a feltételek. Emiatt továbbra is csak korlátozottan jelenhettek meg kritikai, bíráló írások. Nyolcadrét formátumban jelent meg, 4 oldalon. Tartalmában változatos, különbséget tesz a biztos forrásból származó, és a bizonytalan eredetű hírek között, amit külön jelölt. Célkitűzése volt az irodalom, kultúra támogatása, gazdasági ismeretek nyújtása. Külföldi hírekről is beszámolt. Nincsenek információk a szerkesztőkről, írókról, általában aláírás nélkül jelent meg. Rát 1782 végén vált meg a Magyar Hírmondótól. Utódja Révai Miklós lett. Az újság 1788-ban szűnt meg.
Rát 1783-tól kezdve Győr lelkészének kérik fel. Új templomot emeltek a régi fatemplom helyett, ma Öregtemplom néven ismert. 1785-ben szentelte fel Rát, és ő tartotta itt az első magyar nyelvű Istentiszteletet. Elkezdett dolgozni egy latin-magyar nagyszótáron, de támogatás nélkül nem tudta befejezni. Az 1791-es pesti zsinat egyik jegyzője. Országszerte elismert és népszerű volt. 1796-ban teológia tanárnak hívták Pozsonyba, de haláláig megmaradt győri lelkésznek.
A hírmondón kívül nyomtatásban csak egy nők számára készített imakönyve, és egy két búcsúztató beszéde és verse jelent meg. 1810. február 5.-én halt meg Győrött.