Nemrég nem mindennapi eseménynek lehettek tanúi a sport-, de főleg a kerékpározás kedvelői: Killyéni András Magas géptől a roverig – a kerékpár megjelenésének története Kolozsváron címen tartott előadást az Erdélyi Művelődési Egyesület kolozsvári székhelyén. Az érdeklődők a kerékpár feltalálásáról, a kolozsvári biciklizés történetéről, illetve bukásáról érdeklődhettek.


A kerékpár történetének első igazi próbálkozása Karl von Drais báró nevéhez fűződik, aki 1817-ben bemutatta Draisiennek becézett fa futóbiciklijét. 1839-ben Kirkpatrick Mac-Millan emelőkar pedálos találmánya számított az első valódi kerékpárnak. A jármű fejlesztéséhez többen hozzájárultak, de a legfontosabb találmánynak Ernest Michaux 1869-ben kidolgozott forgópedálos kerékpárját, a velocipédet tekintik.

Erdélyben a kerékpározás Bolyai Farkas találmányával kezdődött el. Az öreg Bolyai saját járművével utazott Marosvásárhelytől a magyarországi Tolna megyei Bonyhádig. A magas első kerekű biciklit 1881-ben találta fel Tutsek Sándor. 1883-ban a Kolozsvári Atlétikai Klub (KAC) keretén belül megalakult a tizenegy tagból álló és tizenkét kerékpárral büszkélkedő Kerékpáros Egylet. Tagjai Stampa Keresztély cukrászdájában találkoztak. Stampa vette az első biciklit Borbély György kiváló atlétának és KAC-bajnoknak. Borbély kerékpárral ment az 1889-es párizsi világkiállításra, de Olaszországba is ellátogatott, így hetvenkét napot biciklizett. 1889-ben Vermes Lajos bevezette a kerékpáros turizmust, a résztvevők pedig a Kárpátokig, Bukovináig és Bukarestig is eljutottak. Vermesnek köszönhető az első erdélyi biciklipálya létesítése. Az eredmények közül kimagaslott Borbély 5549 m-es teljesítménye. A legnagyobb kerékpárosként elismert Vermes Szabadkáról Marosvásárhelyig kerekezett.

1890-ben az atlétikai klubtól függetlenné vált Kerékpáros Egylet élére Istvánffy Gyula került. Az egyletnek csak amatőrök lehettek tagjai, és a kerékpárosok csakis tanfolyam, valamint vizsga sikeres elvégzése után biciklizhettek Kolozsvár útjain. 1894-ben az egylet megkapta és felújította a sétatéri atlétikai pályát. 1890-ben bevezették a kerékpáradót. 1897-ben a belügyminisztérium országszerte elterjesztette az adót, és ez a kerékpározás hanyatlásához vezetett. A Kerékpáros Egylet utolsó versenyét 1898-ban rendezte, amely többek között országúti-, pálya-, művész-, női- és férfiversenyt is magába foglalt. A rendőrök valósággal utálták a biciklizőket, az emberek pedig ellenszenvvel fordultak feléjük, a pálya is eltűnt, így 1901-ben megszűnt az egylet – tudhattuk meg az előadásból.