Van kapcsolat az Orion övének csillagai és Egyiptomban, a Gízai-fennsíkon található piramisok között? Talán a három piramist tudatos tervezés után építették éppen erre a területre?

Van kapcsolat az Orion övének csillagai és Egyiptomban, a Gízai-fennsíkon található piramisok között? Talán a három piramist tudatos tervezés után építették éppen erre a területre, hogy elhelyezkedésükben másai legyenek az Orion csillagképnek és égi környezetének?, tette fel a kérdést dr. Péntek Kálmán főiskolai docens, a Matematika- és Információtudományi Intézet igazgatója szerdán a földrajzosok szaknapján megtartott előadásában. A fenti elgondolás egy építészmérnök fejéből pattant ki 1989-ben, aki azóta több kötetben is kifejtette az álláspontját. Az előadó (akárcsak a szerző könyveit olvasó több külföldi szakember) hiányolta a matematikai és a csillagászati állítások matematikai bizonyítását, ezért úgy döntött, elvégzi a szükséges számításokat. Az Orionnak ez a három, úgynevezett övcsillaga szinte egyvonalban található a csillagkép ,,derekán”; a két alsó fényesebb, a felső kevésbé tündöklő. A piramisokból két nagyot és egy kisebbet találunk, melyek nem teljesen egyvonalban helyezkednek el, hanem kicsit megtörnek, ahogy az Orion csillagai is. Ha megnézzük a csillagkép égi környezetét, láthatjuk, hogy mellette halad el a Tejút. A három gízai piramis mellett pedig ugyanilyen elhelyezkedésű a Nílus medre. Szokásos ábrázolásban az égi térképen is fent találjuk északot. Tökéletes tehát a tájolás, és a szögek is megegyeznek. Mondhatnánk, megtaláltuk az összefüggést a csillagok és a piramisok között, de az egyezés korántsem teljes. Tudjuk, hogy a csillagok, bár állócsillagoknak nevezzük őket, nem fix pontok az égen, hanem mozognak. Egy emberélet alatt ez nem látható, de ha valaki a több ezer évvel ezelőtti állapotokat szemléli, rá sem ismer az égboltra, egymáshoz képest ugyanis annyira más a csillagok pozíciója. Mozgásuk sebessége napjainkban már ismert. Volt-e, illetve lesz-e valaha olyan időszak, amikor ez az egyezés a legtökéletesebb? Mai ismereteink szerint tudjuk, hogy Khephrén, Hufu és Menkauré piramisait Krisztus születése előtt 2500 környékén építették a Gízai-fennsíkon. Akkoriban egészen más volt az égi kép, és egyre távolabb kerülve a múltba, tovább nőtt a különbség. Vajon a jövőben lesz olyan időpont, amikor az égi és a földi alakzat ezzel a térképezési módszerrel teljesen fedésbe hozható? A tompaszögű háromszög változása azt mutatta, hogy nagyjából a Krisztus születése utáni 16 ezer év környékén lesz egy ilyen időszak. Miért éppen ekkor?