Egy középkori legenda szerint a gyermeket váró Sarolt álmában megjelent Szent István vértanú, és ezt mondta neki: "bízz az úrban, asszony, fiút fogsz szülni, és az én nevemet ruházd reá." Így kapta a keresztségben első királyunk az István nevet, mely görögül koronát jelent. Szent István király és a Szent Korona tehát nevükben egyek, és az ő ünnepük augusztus 20-a a középkor óta.

István napját pontosan 1083-ban tette az egyház augusztus 20-ára, később, a török kor után szeptember másodikára helyezték, ugyanis e napon foglalták vissza Budát. Nem sokkal később újra visszakerült augusztus közepére az ünnep, és azóta 20-án ünnepelnénk - ha nem szólt volna közbe a történelem.

--------------------------------------------------------------

Reményik Sándor, Mindennapi kenyér

Amit én álmodom:
Nem fenyűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Ha tollat fogok: kenyeret szelek.
Kellek, tudom. Kellek nap-nap után,
Kellek, tudom. De nem vagyok hiú,
Lehet magára hiú a kenyér?
Csak boldog lehet, hogy megérte ezt.
Kellek: ezt megérteni egyszerű,
És - nincs tovább.

Az álmom néha kemény, keserű,
Kérges, barna, mint sokszor a kenyér,
De benne van az újrakezdés magja,
De benne van a harchoz új erő, -
De benne van az élet.

-----------------------------------------------------------------