Ó-zsinagóga Sopron

Egyedülálló építészeti megoldás az Ó-zsinagóga az 1300-as évekből.
A kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdagok, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó vallás szerint csak egy olyan templom van, ahol a Teremtő a maga személyében jelen van, az pedig Jeruzsálemben található. A zsinagóga tehát imaház, gyűlésterem, iskola is egyben.

A zsinagóga bejáratától folyosó vezet a nagyterembe, melynek csúcsíves, timpanonnal díszített főbejárata és két oldalsó kávája 1300-ból, a zsinagóga építési idejéből származik. A zsinagóga két középpontja az Áronfülke és a szószék. Az Áronfülkét gazdagon díszített kőkeret és timpanon díszíti, rajta a természet színeivel kifestett szőlőfürtök és levelek motívumai. A hatszögletű szószéknek csak az alapja eredeti, de elrendezése, lépcsője, magas korlátja, kelet felé forduló olvasópultja az eredeti mintát követi.

A nőknek külön imatermük volt saját kijárattal, a nagyteremben zajló eseményeket csak a keskeny ablakréseken keresztül követhették.

A műemlék múzeum érdekes része a rituális fürdő. A zsidó vallás ősidőktől szigorúan megkülönböztette a tiszta és a tisztátalan dolgokat, ezért a fürdőnek mindig kiemelt szerep jutott.

1526-ban a zsidókat elüldözték Sopronból, így a zsinagóga is pusztulásnak indult, majd lakóházakká alakították át. Ez a különlegesen szép épület az 1967-es kutatások során kaphatta vissza régi fényét.
...................................................................................
további kiegészítés:

A „vasfüggöny” Sopront és környékét nemcsak Ausztriától, de az ország vidékeitől is elkülönítette. Az elszigeteltség csak a ’70-es években kezdett oldódni. Bár a II. világháború után Sopronban is jelentős ipari fejlődés bontakozott ki, a város barokk arculatát sikerült megőrizni. A 60-as,70-es években a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, s a látványos eredmények, az elmúlt századok értékeit megőrző, hagyományápoló törekvésekért a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. Sopron ma is a műemlékek városaként él a köztudatban. Budapest után az ország műemlékekben második leggazdagabb városa. A város jelképének tekinthető Tűztorony, a hangulatos Fő tér a barokk Szentháromság-szoborral, a Kecske templom, a Stornóház, Tábornok ház és a Fabricius ház – mind-mind az elmúlt évszázadok kiemelkedő építészeti remekei – és ez még csak töredéke a város műemléki értékeinek.
=========================================