A kulturális örökség napjai keretében tizenegyedszer kerül megrendezésre – idén szeptember 17-én, szombaton 11 órától - Sopronban a kilátó napi ünnepség. Az idei esemény egyik különlegessége, hogy 75 évvel ezelőtt avatták fel a Károly-magaslati Kilátót.

A Károly-kilátó és maga a 398 m magas Károly-magaslat egyaránt Romwalter Károly soproni nyomdász és lapkiadó emlékét őrzi, mert ő és fia ácsoltatták 1876-ban (néhány források szerint 1878-ban) ezen a helyen az első kilátót.

Amikor a faépítmény elöregedett, a városszépítők 1902-ben úgy találták, hogy javítása túl drága lenne, és ezért inkább „a hely méltóságának megfelelő kilátót” építenek, kőből. Ennek ellenére az építkezést csak 1936-ban fejezték be, mert közben csődbe ment az a bank, amelybe az adományokból a kilátóra összegyűlt pénzt elhelyezték. A végleges terveket Winkler Oszkár készítette el – a terméskőből épült kilátó 23 m magas. A felszabadulás után az építmény a városi önkormányzathoz került, és az sok hányattatás után csak 1996-ban adta vissza a Soproni Városszépítő Egyesületnek. Az egyesület még az évben elvégeztette a legsürgősebb felújításokat, és megnyitotta az épület első emeletén a Botanikusok szentélyének nevezett állandó kiállítást.

A város épített értékei mellett csodálatos természeti környezete ejti rabul az idelátogatót. A parkerdõ fajtagazdagságát a három különbözõ növény-, illetve állatföldrajzi tájegység találkozása adja, melynek központi része a Károly-magaslat, tetején a kilátóval. Az erdõt sûrûn behálózó turistautakon a természet számos apró csodájával lehet megismerkedni.
Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozó táj fõ jellegzetességeit mutatja be.
A kilátótorony két felsõ szintjérõl egész Sopron belátható, távolabb a Szárhalmi-erdõrésszel, mögötte a Fertõ tó csillogó víztükrével. A pompás kilátást balról a Wienerwald kontúrja, nyugatra a Schneeberg havas tömbjei koronázzák.