A Károly kilátóból csodálatos kiállítás nyílik a környékre.
_____________________________________________

A város épített értékei mellett csodálatos természeti környezete ejti rabul az idelátogatót. A parkerdő fajtagazdagságát a három különböző növény-, illetve állatföldrajzi tájegység találkozása adja, melynek központi része a Károly-magaslat, tetején a kilátóval. Az erdőt sűrűn behálózó turistautakon a természet számos apró csodájával lehet megismerkedni.

Az első faépítésű kilátótornyot Romwalter Károly, lelkes városszépítő, 1876-ban saját költségén építtette. Az újabb, 23 méter magas terméskő kilátó első emeletén színvonalas emlékkiállítás tekinthető meg, amely három európai ismertségű természetkutató - Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán - munkásságát, valamint a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozó táj fő jellegzetességeit mutatja be.

A kilátótorony két felső szintjéről egész Sopron belátható, távolabb a Szárhalmi-erdőrésszel, mögötte a Fertő tó csillogó víztükrével. A pompás kilátást balról a Wienerwald kontúrja, nyugatra a Schneeberg havas tömbjei koronázzák.
................................................................................................
Fertő-tó
___________

Soprontól 10 km-re található egy csodás természeti értékekben és műemlékekben gazdag település, Fertőrákos. A település az igen szép természeti környezetű Fertő-tájhoz kapcsolódik, amely a világörökségünk része. A természetjárás mellett a vidék még számos kikapcsolódási, pihenési lehetőséget nyújt az idelátogatóknak.

Fertőrákos felől lehet megközelíteni a Fertő-tavi Vízitelepet, amely egy szépen kiépített üdülőtelep. A Fertő-tó hazai, üdülésre kialakított része kiválóan alkalmas fürdőzésre, csónakázásra, szörfözésre és vitorlázásra.

A fertő-tavi Vízitelep története:
__________________________

A kutatások szerint már a római korban is használták a tavat. Majd később a közeli Fertőbozon Széchenyi megépítette a bozi fürdőtelepet, amely már a tónak a vizét alkalmazta. A tó történetében az egyik legnevezetesebb év, 1866 volt, mikor a tó teljesen kiszáradt. A hihetetlen szárazság következtében a meder még évekig száraz volt, ezért úgy döntöttek, hogy mezőgazdasági célokra használják a területét. De a helybéliek még a keletkezet sót, szikport is begyűjtötték és szappant készítettek belőle.
Az 1880-as évekre újra feltöltődött a Fertő-tó medre, melynek mélysége 2-3 méter lett. Hamarosan elkezdetek a tavon a vitorlázás örömeinek hódolni, így 1941-ben létrejött a Fertői Vitorlázó Egyesület. A mai vízitelep arculata a II. világháború után alakult ki, mikor is felépültek a cölöpökre épített mólók, kikötők és üdülőházak.

=============================================