Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz) város Szlovákiában a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában. Járási székhely. Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa. Gyakran csak Selmecként emlegetik.
Besztercebányától és Zólyomtól délnyugatra a Selmeci-hegységben egy völgykatlanban az 1009m-es Szitnya hegytől északra található. Festői fekvésű város, utcái más-más szinten, teraszosan alakultak ki.
IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, s a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített be, kiknek jogkönyvét is megerősítette. A középkorban évszázadokon át Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. Szabad királyi város volt, ahol a bányászat a waldbürgereknek nevezett polgárság kezében volt és e jogokat a kincstár csak később szerezte meg. 1443-ban szörnyű földrengés pusztította a várost.
Virágkorát a 15. századtól a 18. századig élte. A világon először itt alkalmaztak puskaport a bányászatban (1627-ben). 1763-ban Mária Terézia alapította itt a világ első bányászati akadémiáját, melynek elődje az 1735-ben alapított Felsőfokú Bányatisztképző Intézet volt.
Bővebben: Selmeci Akadémia
Az oktatási intézményt 1919-ben átköltöztették Sopronba. Az erdőmérnöki kar Sopronban maradt, de a kohó- és bányamérnöki karokat 1949-ben továbbköltöztették Miskolcra. Az Akadémia utódegyetemeinek hallgatói és volt diákjai a mai napig is ápolják és őrzik az ott kialakult hagyományokat, illetve szent városukként tisztelik és rendszeresen látogatják.
1782-ben Magyarország harmadik legnagyobb városának számított Pozsony és Debrecen után 23 192 lakosával (elővárosokkal együtt mintegy 40 000 lakossal). 1786-ban a város elnyerte a jogot, hogy országos vásárokat tarthasson. A bányászati tevékenység a 19. század második felétől lehanyatlott és a lakosság száma is csökkent (1956-ban például már csak 10 400 volt).

===============================================

A Nyugat-Magyarországi Egyetem selmeci diákhagyományainak egyik legszebb és legszínesebb része a valétálás. Éljetek boldogul! - ez a jelentése a latin eredetű szónak.

- A valétálás napja bolondballagással kezdődik, ahol az egyetemisták még egy utolsót ˝hülyéskedhetnek˝ a hivatalos ceremónia előtt. Este ugyanis - a hagyományokhoz híven - a végzős hallgatók az egyetemen tartott ünnepi megnyitó után szalamander menetben búcsúznak Soprontól. Bányászlámpákkal elől haladnak a firmák, őket követik négyesével egymásba karolva, diáknótákat énekelve a valétálók, az alsóbb évesek pedig fáklyát tartva kísérik őket