Kolozsvár Románia egyik legfontosabb kulturális központja, és egyben Kolozs megye székhelye is. Az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el. Pontosabban a Kis Szamos és Nádas patak völgyében. Három oldalról dombok veszik körül.
A város a 11. században jött létre, de azelőtt is folyamatosan lakott volt. Az első írásos említés 1213-ból maradt fenn Castrum Clus-nak nevezve a várost. Az első magyar említés Kulusuar 1257-ből származik. A várost várfal vette körül. A várfal maradványai ma is láthatók.
A város fellendülését az önálló Erdélyi Fejedelemség idején élte. A kincses Kolozsvár név is ebből az időből származik. Kolozsvárnak számos híres szülöttje van. 1443. február 23-án itt született Hunyadi Mátyás, magyar király, kinek szülőházát ma bárki megnézheti. Bocskai István erdélyi fejedelem is Kolozsváron született 1557. január elsején. 1802. december 15-én megszületik a híres matematikus Bolyai János.
A főtéren található a Szent Mihály katolikus templom, ami egy gyönyörű gótikus épület és egyben Erdély egyik fő kultikus helye. A templom mellett emelkedik Mátyás király lovas szobra, amit Fadrusz János szobrász művész (a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja) készített.
A templom másik oldalán található a Bánffy palota, aminek épületében ma Szépművészeti Múzeum működik. A Magyar Színházzal szemben található a Sétatér, ami a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park. Gesztenyefái több, mint száz évesek.
A Házsongárdi temető Kolozsvár legszebb temetője. 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, a pestisjárvány kezdetén. Ide van eltemetve Erdély nagyjainak egy része.