A bánfalvi karmelita kolostor Sopron Kertváros nevű negyedében, az egykori Sopronbánfalván található. A helyiek „Hegyi kolostornak” is hívják, mivel egy magas dombon áll a Soproni-hegység erdőkkel tarkított peremvidékén. A kolostor a 15. században készült és eredetileg a pálos rend tulajdonában volt, amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a világon.
Története:
Az eredetileg pálos kolostort 1495-ben építették, de a Bécs elleni török hadjárat következtében, amely 1532-ben volt, a kolostor erősen megrongálódott, s csak 1643-ban sikerült helyreállítani, a pálosok Bécsújhelyről való visszatelepülésének évében.
1643 és 1786 között a kolostor a magyarországi pálos rendtartomány noviciátusaként működött. 1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet több más renddel egyetemben. A kolostort helyőrségi kórházzá szervezték át, a templomot pedig 1827-ig üresen hagyták, amikor a katolikus egyház visszavásárolta és helyrehozta.
1892-ben a kolostor a karmelita rend tulajdonába került, majd az 50-es évektől a kommunista uralom alatt a szerzetesrendek feloszlatása után szociális otthonná szervezték át. Majd a rendszerváltás után 2002-ben a szociális otthon is kiköltözött az épületből.
Felújítása :
2004-ben Kovács Gábor, a KOGART Galéria tulajdonosa vásárolta meg a soproni karmelita apácáktól az addig üresen álló, közel négyszáz éves épületet. Norvég alapítványi támogatással (1,8 millió euró), összesen mintegy 4,1 millió eurós költséggel szakszerűen felújíttatta. Az építkezést megelőző tervezési és kutatási munkában részt vettek néhányan azok közül is, akik tíz évvel korábban a köztársasági elnöki palotává lett Sándor-palota rekonstrukcióján dolgoztak (Magyari Éva, Pazár Béla tervezők, Dávid Ferenc művészettörténész szakértő). A belsőépítészet és egyedi bútorok tervezője Bársony István építész volt.
A felújítás során a kolostor boltíves étkezőjében, refektóriumában több mint száz meszelésréteg alól bukkantak elő az 1719 körül készült freskók, melyek a pálos rendalapító, Özséb életét jelenítik meg. A még a törökök által lerombolt középkori templom és kolostor köveiből is találtak a falakban ajtó- és ablakkereteket. A középkori templom gótikus ablakmaradványaira is rátaláltak.
A kolostor külön érdekessége a kőkorlátos barokk lépcső, mely 14 db kőszoborral van díszítve, melyeket a 18. században készítettek ismeretlen művészek fertőrákosi puha mészkőből. A szobrok 1980 óta láthatóak újra eredeti szépségükben, mióta egy kivételével meglelték és restaurálták azokat.
A templom leghíresebb képe az oltárkép, a Częstochowai Fekete Madonna legkorábbi magyarországi másolata, melyet kegyképként tisztelnek. Ez a hely lehet a Mariazell és Csíkszereda között tervezett magyar zarándokútvonal egyik állomása. A zarándokokat a megújult kolostorépület is szolgálhatja majd.
A kolostor 2011. március 1-jétől oktatási és meditációs központ lesz, ahol a békéjükben megzavart lelkek ápolásában a pálos atyák által kidolgozott lelki gyakorlatok is segítenek.
F.:Wikipédia