Mikrobi, Frédi, Foxi Maxi, Karak, Balu kedves rekedt hangja, mindig szerethető megjelenése, hiteles játéka, szívbemarkoló éneklései tették mindannyiunk kedvencévé a ma 91 éve született Csákányi László

Öregen született – gondolhatjuk róla, hiszen mindig picit előre görnyedve, fejfedőjét zavartan gyürkölésző öregemberként látjuk, s annak is halljuk, ahogy a Lúdas Matyiból Döbrögi, a Vukból Karak, a Disney-féle Dzsungel könyve Balujának vagy pedig épp a csokifaló madár, Gombóc Artúr testes hangjaként eszünkbe jut.
De mindig őszintén, hitelesen, és nagyon-nagyon szerethetőn.
Németújváron született, 1921. január 13-án, Zsigovits László néven.
Eredetileg misszionáriusnak készült, de aztán a világot jelentő deszkák megbabonázták, s 1942-ben már a Színművészeti Akadémián ahol diplomázott.
Pályáját a Nemzeti Színháznál kezdte, amit 1945-ben megszakított az, hogy három évre hadifogságba esett, ahonnan csak 1948-ban tudott hazatérni.
Azt követően a Pesti, az Úttörő és az Ifjúsági Színház társulatának volt tagja, 1953-tól pedig a fővárosi Operettszínház, majd 1956-tól a Petőfi, illetve a Jókai Színház művészei közé tartozott. A Vígszínháznál 1963–1971 között volt, 1971–1974 között a József Attila Színházban játszott, 1974-től pedig haláláig a Vidám Színpad alkalmazta.
Sokoldalú jellemábrázoló tehetségét számos filmben és bohózatban láthatjuk, s az egyik legnépszerűbb szinkronhangként is szeretjük.
Az 1990-ben készült Az erdő kapitánya című mesében ő volt a Kapitány hangja, a Sárkány és papucs címűben (1989) Góliátként szólalt meg, az 1984-es Szaffi rajzfilmben a Loncsár volt ő, Pom-pom meséiben a 2.évadban (Körmendi János után) Gombóc Artúrnak kölcsönözte a hangját, a Vukban (1981) ő volt Karak, a Lúdas Matyiban (1979) Döbrögi hangja, Mikrobi, de hallottuk a Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki Frédijeként, a Disney Dzsungel könyvének Balujaként, Süsü, a sárkány kalandjaiban (1976) pedig mint az öreg király szólalt meg.
Művészi munkája elismeréseként 1959-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, érdemes művész 1979-ben lett, kiváló művésszé 1984-ben vált.
Csákányi László színművész 1992. november 3-án tért örök nyugalomra. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.