Dalszöveg
Volt egy fiú és volt egy lány
A fiú elindult az álmok útján

Volt egy fiú és volt egy lány
A lány még most is várja talán

Elindult a fiú a fények útján
Elhitte az álmok furcsa hangját
Csalóka színét

De ugye eljössz még,
Ugye eljössz még,
Ha hallod majd az elefánt-dübörgést
Ugye eljössz még,
Talán eljössz még
Mi várunk rád ha szól a dübörgés.

Volt egy fiú s egy forró délután
Eltévedt végleg az élet útján

Eltévedt fiú olyan, mint bármelyikünk
Szerette az életét és az álmait

Elindult ő a fények útján
Elhitte az álmok furcsa hangját
Csalóka színét

De ugye eljössz még,
Ugye eljössz még,
Ha hallod majd az elefánt-dübörgést
Ugye eljössz még. talán eljössz még
Mi várunk rád, ha szól a dübörgés

Ugye eljössz még,
Ugye eljössz még,
Ha hallod majd az elefánt-dübörgést
Ugye eljössz még, talán eljössz még
Mi várunk rád, ha szól a dübörgés

-------------------------------------------------------------------
Interjú Szigeti Ferenccel
2009.08.08.

Harminc év zene és barátság

A Requiem c. dalotok az idők folyamán az együttes himnuszává vált. Úgy tudom egy megtörtént tragédia ihlette a szerzőket az opusz megírására.

1981, Székesfehérvár, a Könnyűfémmű sportcsarnoka. Baromi sok - kb.2500 ember – zsúfolásig tele a csarnok. Vége a koncertnek, kiürül a terem. Egy srác ottmaradt fekve a földön. Nem volt szokatlan jelenség, előfordult, hogy valaki többet ivott, aztán elaludt ott, ahol éppen volt. Mi ezalatt az öltözőben voltunk, nem tudtunk semmiről. Úgy jöttek be szólni, hogy a srác rosszul lett, kórházba kellett szállítani. Másnap letelefonáltam Fehérvárra a kórházba, hogy tájékozódjam, az orvos közölte: a fiú halott, megállt a szíve. A földön fekve még meg is taposták, de akkor már nem élt. Leírhatatlan megdöbbenés lett úrrá mindannyiunkon. Az akkori sajtó úgy adta le a hírt, hogy a Karthago koncertjén halálra tapostak egy fiatalt. Délelőtt telefonáltam, még aznap este megírtam a Requiemet – a dallamot és a szöveget is. Pár nappal később elvittem a zenekari próbára, nekik nem nagyon tetszett. Húzták a szájukat, hogy nem elég rockos! Annyit azért sikerült elérnem, hogy a Budai Ifjúsági Park nyitó buliján, legalább egyszer játsszuk el a dalt. A hatás leírhatatlan: először félperces, döbbent csend, utána hatalmas ováció. Onnantól kezdve nem lehetett kihagyni, minden koncerten követelték a nótát. Azelőtt nem volt publikus, de ma már tény, hogy minden koncertet rögzítettek, ami a Parkban elhangzott. Pár napra rá, már a Szabad Európa Rádió Teenager Party műsorában, Cseke László leforgatta az ott készült felvételt. Képzeld el, hamarabb jelent meg Nyugaton, mint idehaza! Aztán kisebb viszontagságok után kislemezre vehettük és fantasztikus mennyiségben fogyott.