Hónapok

A „hónap” szó a „Hold” és „nap” szavak összerántásából alakult ki.
A hónapok Augustus császár uralkodása alatt nyerték el ma is használatos elnevezésüket.
A július a Quintilist (quinque – öt), az augusztus pedig a Sextilis (sex – hat) elnevezést váltotta fel.
A római naptár 10 hónapot (304 nap) tartalmazott és 61 nap pedig a telet jelölte.
Később ezt is felosztották két hónapra, januárra és februárra, melyeket betettek az év elejére.
.....................
Január

(korábban Januárius): Janus római isten nevéből alakult ki, az év első hónapja, 31 napos.
Régi magyar neve: Vízöntő, Boldogasszony vagy Nagyboldogasszony hava.
Székelynaptár szerint: Fergeteg hava.

Február
(korábban Februárius): A Februa (egyes források szerint Februltus) tisztulási ünnepről nevezték el.
Az év második hónapja, 28, szökőévben 29 napos.
Régi magyar elnevezése: Böjt előhava (vagy böjtelő hava). Székelynaptár szerint: Jégbontó hava

Március
Mars római istenről kapta a nevét (a háború istene). Az év harmadik hónapja, 31 napos.
Régi magyar neve: Böjt máshava (vagy böjtmás hava).
Székelynaptár szerint: Kikelet hava.

Április
A latin aperio (kinyit) igéből származik. A tavaszra utal, nyílnak a virágok, zöldellnek a fák.
Az év negyedik hónapja, 30 napos.
Régi elnevezése: Szent György hava.
Székelynaptár szerint: Szelek hava.

Május
Maia római istennőről nevezték el (termékenység istennője). Az év ötödik hónapja, 31 napos.
Régi magyar neve: Pünkösd hava.
Székelynaptár szerint: Ígéret hava.

Június
Ugyancsak római istenségről, Junóról elnevezett hónap. A sorban a hatodik, 30 napos.
Régi magyar neve: Nyárelő hava vagy Szent Iván hava. Székelynaptár szerint: Napisten hava

Július
Julius Caesarról nevezték el, mivel ebben a hónapban született.
Az év hetedik hónapja, 31 napos.
Régebben nálunk Szent Jakab havának is hívták.
Székelynaptár szerint: Áldás hava

Augusztus
Augustus Caesar római uralkodóról nevezték el. Az év nyolcadik hónapja, 31 napos.
Régi magyar neve: Kisasszony hava.
Székelynaptár szerint: Új kenyér hava

Szeptember
a latin septem (am. hét) számnévből ered az elnevezése.
Az év kilencedik hónapja, 30 napos.
Régi magyar elnevezése: Szent Mihály hava.
Székelynaptár szerint: Földanya hava

Október
a latin octo (am. nyolc) szóból származik, mivel a római naptárban a nyolcadik hónap volt.
Ma már a tizedik és 31 napos.
Régi magyar neve: Mindszent hava.
Székelynaptár szerint: Magvető hava

November
az ugyancsak latin novem (am. kilenc) szóból alakult ki.
Az év tizenegyedik hónapja és 30 napos.
Régi magyar neve: Szent András hava.
Székelynaptár szerint: Enyészet hava

December
A latin decem (am. tíz) szóból származik.
A római naptárban a tizedik hónap volt, ma már az év tizenkettedik hónapja, 31 napos
Régi magyar neve: Karácsony hava.
Székelynaptár szerint: Álom hava

==================================
f : Wikipédia