A római katolikus Jézus Szíve templom története

Az I. világháború alatt szükségessé vált egy vagongyár, melyet Dunakesziben kezdtek el építeni és 1923-ra készült el. Mivel a dolgozókat is ide telepítették, ezért szükségessé vált a lakóházak megépítése is. Ahogy egyre több munkásra volt szükség, úgy nőtt a lakosság lélekszáma.

Az akkor még falunak számító Dunakeszi földművelő lakossága kiközösítette a gyárban dolgozókat, akik kezdték kialakítani külön kis világukat Gyártelep néven. Felépült az iskola, melynek tornaterme egyben kápolna is volt. 1928-ban orgonát is telepítettek ide.

Később megalakították a Templomépítő Egyesületet és szorgalmasan gyűjtögették a templomépítéshez szükséges anyagiakat, a gyárban pedig a hozzáértő mesterek számtalan berendezést és szerkezeti elemet készítettek el így 1944-re a elkészült a Jézus Szíve templom és azon év június 29-én az akkori váci püspök, Dr. Pétery József szentelte fel.

A háború nem kímélte a katolikus templomot, de a gyár dolgozói igyekeztek kijavítani a hibákat. Elkészült az egész falat betöltő, vászonra festett főoltárkép, ami a keszthelyi Károly Gyula festőművész alkotása. A templombelső fából készült berendezési tárgyait, így a padokat is Csizmadia Károly faszobrász irányításával az itteni munkások készítették. Az évek során többször felújították, korszerűsítették, így a Jézus Szíve templom, vagy köznapi nevén Gyártelepi Templom, a mai napig szinte eredeti állapotában várja a katolikus hívőket.