Székesfehérvártól északnyugatra, a Vértes hegység szélén, 479 m tengerszint feletti magasságon, egy sziklaplatón épült vár. Stratégiailag kedvező fekvésű, mivel a mai 81-es út elődjét, a Gaja-patak völgyében haladó utat ellenőrizte. Ez az út volt az, amit a tihanyi alapítólevélben "hadút" - ként említettek.
A vár gyönyörű helyen fekszik, a kilátás csodálatos.
Története: Csókakő erődítményének első írásos említése 1299-ből származik, amikor Márk fia, István alországbíró lakott benne famíliájával és szolgaszemélyzetével. Ők Anjou Károlyt támogatták a magyar trón megszerzésében, de a győztes uralkodó 1326-ban megakadályozta, hogy hatalmára veszélyes birtoktömb alakulhasson ki, a dombói és nyéki uradalmakért cserébe megszerezte tőlük.
Fejér vármegye királyi ispánja töltötte be egyúttal a csókakői várnagy posztját is, ő parancsolt a várbeli népeknek és a környékbeli alávetett lakosságnak is...
Mint ismeretes, az 1241-42. évi tatárjárás alapvető változásokat hozott a király és az úri nemzetségek viszonyában.
A tatár pusztítások egyik legkeservesebb tanulsága volt ugyanis a korábbi királyi politika tarthatatlansága vár-ügyben. Az uralkodói kézben lévő föld -- fa szerkezetű, rosszul védhető ispánsági várak korszerűtlensége és csekély száma, továbbá a lakosság végső menedékéül szolgáló és a helyi katonai ellenállást biztosító kővárak hiánya hatalmas népirtást idézett elő, és az országot védhetetlenné tette. E konzekvenciák levonása után döntött úgy IV. Béla király (1235-1270), hogy elrendeli a kővárak építését. Ennek megfelelően 1242 és 1270 között 55 új vár épült az országban, s ezek fele már magánkézen volt. Az ország védelmi ereje ily módon jelentősen nőt, ugyanakkor azonban megteremtődtek azok az alapok, melyek a majdani tartományúri törekvéseket felélesztették, előrevetítve a központi királyi hatalom gyengülését és hanyatlását...