A Szent Margit által a XIII. században, apja, IV. Béla megmenekülése emlékére építtetett, Boldogasszonynak szentelt kápolna eredeti, román stílusra utaló falmaradványainak kövei ma is láthatók. A Karancshoz tartozó Kápolnahegy kis fennsíkján, nem messze...

A Szent Margit által a XIII. században, apja, IV. Béla megmenekülése emlékére építtetett, Boldogasszonynak szentelt kápolna eredeti, román stílusra utaló falmaradványainak kövei ma is láthatók.

A Karancshoz tartozó Kápolnahegy kis fennsíkján, nem messze a Karancs-nyeregtől a bronzkorban megerősített telep állt, ezt bizonyítják a szórványos felszíni leletek és a hegy peremén megfigyelhető földsáncok. Kis fennsíkjára építették, feltehetően a XIII. században a román stílusú kápolnát, mely a középkorban Szent Margit tiszteletére volt szentelve. Dr. Dornyai Béla ásatásakor előkerült legkorábbi pénzleletek IV. Béla korából való. A környéken eltejedt monda szerint IV. Béla a tatárok elől menekülve a hegy lábánál pihent meg, s erre emlékezve leánya, Margit a csúcsra kápolnát építtetett. A monda másik változata: IV. Béla király a tatárok elől menekülvén a Karancs hegyen húzta meg magát kis seregével, s fogadalmat tett, hogy amennyiben megmenekül, egy szép templomot fog a hegyen emelni. Amikor a tatárok kivonultak az országból, neki is kezdett a templom építésének, de nem arra a csúcsra akarta építtetni, ahol most van, hanem a középsőre, a legmagasabbra, amelyen jelenleg a kilátó is található. De amit a kőművesek nappal megépítettek, azt az angyalok éjjel mindig áthordták a másik csúcsra. A király végül is belenyugodott és itt építette fel a templomot. Arról is szól a monda, hogy Szent László a Karancsról ugratott a Szentkúti forrás sziklájára, amelyen a ló patkója látszik és amelyikből a forrás buzog. A Karancs híres búcsújáró hely volt ebben az időben, a XVIII. században remete is lakott a romok mellett. A középkori építmény pusztulásáról nincs adatunk. 1927-ben hozzáépítették az É-D-i irányú hajót és szentélyt. A kápolnát 1950-ben leszerelték, a XIX. századi oltárkép dr. Karda József közlése szerint Pannonhalmára került. Kis faharanglábakon álló harangját az aggteleki templomnak ajándékozták.
A II. világháború utáni években - funkcióját vesztve - a kápolna ismét nagyon megrongálódott, s műemlék jellegű kápolnaromként tartották nyilván. Azonban a Karancs-völgyi községek lelkes hívői az 1990-es évek elején szépen helyreállították. Az egri érsek szentelte fel, és azóta évente több búcsút is tartanak a Boldogasszony-kápolnában.