Itt született Matula és a kis Vuk


A tájleírás alapján szinte teljesen pontosan azonosítható, hogy hol állt egykor az a nádkunyhó, majd később téglaház, amely Fekete István Tüskevár és a folytatásaként megírt Téli berek című regényének “főszereplője”, de legalábbis fő helyszíne volt. És itt született Vuk meséje is.

Talán már pontosan nem is lehet nyilvántartani, hogy hány millió példányszámban látott napvilágot Fekete István egyik legnépszerűbb regénye, a Tüskevár, de az szinte bizonyos, hogy nincs olyan generáció, amely ne olvasta, vagy látta volna tévésorozat formájában a Kis-Balaton élővilágát talán legérzékletesebben bemutató alkotását.

Az író ugyan mindkét könyvében kerülte a településneveket, de miután a Fenékpusztához közeli Diás-sziget volt gyakori tartózkodásának helyszíne, s mert itt folyik össze az ős-Zala és a Hévízi-csatorna, a regénybeli útmutató ma is odavezeti az olvasót Matula, Tutajos és Bütyök “születési” helyéhez.

Matula “otthonába” hetente öt napon át, naponta kétszer indulnak vezetett túrák, amelyek nyaranként egyre több érdeklődőt vonzanak. Tavaly kialakították a kócsag tanösvényt is, amely rövid betekintést ad az élőhely állat- és növényvilágába, az egykor itt élő emberek foglalatosságaiba.
A Diás-szigeten víz fölé hajló fák, nádas és sás fogad bennünket. A kis szigeten a korabeli halászati eszközök is láthatók, többek között a vejsze, amely valaha nádfonatból készült, és függőlegesen a sekély vízbe eresztve halterelőként és csapdaként szolgált.

Amint belépünk a szárazulatra, takaros nádfedeles házhoz érünk, amely mellett egy nádkunyhó is áll. Ez utóbbi Matula kunyhójának hű másolata, az eredetit ugyanis még az ötvenes években lebontották, akkor épült a most is álló téglaház.

A Matula-kunyhó valójában az író szálláshelyéül szolgált. Berendezése egyszerű: két fából ácsolt ágy, rajta szalma szolgál “matracként”, a fal mellett apró asztal. A döngölt földpadlós építmény talán négy négyzetméter lehet. Ebben a környezetben vetette papírra a Tüskevárt.

A kunyhót később elbontották, mert 1954-re megépült a ma is álló ház. Ennek dolgozószobájában született azután a Téli berek, és a kisróka kalandjait bemutató, rajzfilmként is óriási sikerű Vuk.

Aki végigjárja a túra útvonalát, hallhat arról, hogy ki is volt valójában Matula bácsi, élő vagy kitalált személy volt-e. Nevét és alakját az író több ember valós személyiségjegyeiből alkotta. Somogyfajszon egy gyerekkori barátjának nagyapját hívták Matulának, de az öreg regénybeli alakjában ott van a tavaly elhunyt természetvédelmi őr, Futó Elemér nagyapjának személyisége is.