Remek ötletek, bőséges lehetőség a díszítésre.

Mikor bemégy az Úrnak

templomába

Óhajtsd a percet,óhajtsd a napot,
Amikor minden gondod otthagyod,
S nem érdekel a kétes földi pálya,
Odavágyol az Úrnak templomába.
Odavágyol,hol megtisztul a lelked.
S az örök békét sikerül meglelned,
S hol nem kísért a múlt,a jövő képe,
Őszinte vággyal hullsz Isten ölébe,

Mikor bemégy az Úrnak templomába,
A békességnek igazi honába,
Rakj le magadról minden földi terhet,
Újult lélekkel érjed el a termet,
Mikor kinyílik kapuja előtted,
Gondolataidat az égről szőjjed,
És ne nézz vissza az eltűnt világra,
Mikor bemégy az Úrnak templomába.

Így a zaj,lárma,mind kívül maradhat,
S belül igazi áhítat fogadhat,
Szenteld ez órát a békét adónak,
Legyen szívedben hatása a szónak,
Éber legyél és ne csak hallgass csendben.
És elfelejtsél mindent azon menten.
De úgy élj otthon és kint a világban,
Ahogyan élné az Úr templomában..

Kárász Izabella

Németh Miklós!
A pápa megszólítás konkrétan valóban nincs benne a Szentírásban,ami viszont nem zárja ki azt,hogy ne használhatnánk.A pápa szó jelentése "atya" - lelki atyaságot hordoz magában. Ha abból indulnánk ki,hogy ez és ez nincs benne a Szentírásban,akkor korunk emberei igen nagy gondban lennének. Csak rögtönzött példákat hozok...az sincs benne,hogy református,evangélikus,mégis használják,és magukat igaznak tartják....:)

Az a probléma az itteni hozzászólások tartalmával,hogy földi szemmel,földi módon látjátok az Egyházat,és csak az esetleges emberi hibákra élezitek ki a látásotokat. Pedig - az Egyház - nem a tied,nem az enyém,nem a papoké,püspököké,nem a mindenkori római pápáé,hanem Krisztusé,mert Krisztus Titokzatos Teste. Szent,mert krisztusi alapítású,és a Szentlélek vezeti - ugyanakkor bűnös,mert emberek alkotják a saját személyes bűneikkel is sértik annak tisztaságát.Már az Apostoli Testületben mindez visszatükröződik,melynek első három éves működésében találkozunk Júdás árulásával. Végezetül még annyit mondok,hogy először a saját tökéletlenségeinket,és házunk táját tegyük rendbe,önmagunk fölött mondjunk olyan szigorú ítéletet (és javítsunk is önmagunkon) ,mint ahogyan mások fölött itt azt tesszük.

Előzmény

A látogatásról

Lásd,tudtam,hogy ma újra eljössz.
Hogy kopogtatni fogsz s betérsz,
Botorkáló bús gyermekedhöz.

És amikor már este volt
És ott kint,úgy,mint az én arcom,
Bús boldogsággal mosolygott a hold,

Éreztem,hogy valaki ott áll,
Hogy ott állsz kint a küszöbön.
S Te ajtómon bekopogtattál.

És akkor némán,nesztelen
Bejöttél,betetted az ajtót
És megálltál szemben velem.

Néztelek és az ajkad lestem.
De Te csak néztél szótlan.
És akkor a lábadhoz estem.

És úgy sírtam keservesen.
Te jobb kezed fejemre tetted
S megsimogattál csendesen.

Szerettem volna porrá lenni,
Hogy rám taposs,hogy rám taposs,
És lépted alatt énekelni.

Nem,édes,én nem vagyok az,
Nem,én nem vagyok. Menj ki tőlem:
Menj,menj! Hisz vár ezer igaz.

Várnak a méltók,és a szentek,
A fehérlő homlokukon
Elsurranó kenettel kentek.

Akinek a jeled ragyog,
Azokhoz menj.Mit akarsz nálam?
Édes,lásd,én nem az vagyok.

Én rossz vagyok.Én nem szeretlek,
Szemedbe nézni nem tudok.
Csak ----szeretlek.Nagyon szeretlek.

Csak el ne menj. Csak el ne hagyj.
Hová leszek nélküled? Nem eresztlek!
Foglak,én Uram,hogy enyém maradj..


Sík Sándor

Köszönöm az összeállitást kedves Ilike!
Jó volt egy kicsit nosztalgiázni :::))) ...errefelé is dúlt annak idején az
,,Izaora láz"
Szeretettel üdv Erzsike