Március 1-jén, nagyböjt 2. vasárnapján, Pápai Lajos megyéspüspök ünnepi szentmise keretében felszentelte a Szent Margit-templomot a soproni Lőverekben.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi szentmisét megelőző sajtótájékoztatón Pápai Lajos megyéspüspök elmondta, hogy a templomszentelés különleges eseménye a 2015-re meghirdetett Apor Vilmos-imaévnek. Boldog Apor Vilmos vértanú püspök áldotta meg ugyanis 1943-ban a Szent Margit-kápolnát és alapította meg másfél évvel később a Szent Margit-plébániát a soproni Lőverek városzrészben. 

Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy az elmúlt négy évben a kormány összesen 47 templom (33 magyarországi és 14 határon túli) építését támogatta a Kárpát-medencében.

Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Josef Ratzinger elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül mégsem volt egyetlen egy sem, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva köszönt volna le hivataláról. A pápák magukat a mártírhalált halt Szent Péter utódainak tartva vállalták a fizikai szenvedést. (Korábban más okok miatt történtek lemondások, de az elmúlt 598 évben minden pápa élete végéig helyén maradt.) A pápaság nem a rögtönzésekről ismert, ezért is különös, hogy XVI.

A pünkösd keresztény ünnep, amikor az emberek a Szentlélek kiáradását ünneplik és mindig a húsvétot követő 7. vasárnapra esik. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, ami ezen a napon áradt szét az Apostolok, Jézus tanítványai felé.

Az ünnep eredete az Ószövetségig vezethető vissza, amikor az Úr három fő ünnepet jelölt ki a zsidóknak. Pünkösd a középső ünnep, ami pontosan a húsvétot követő 50. napra esik minden évben.

Mit ünneplünk húsvétkor?

A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe, úgynevezett “mozgó ünnep”. Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap.

A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést is, amelynek eredete a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.