Veszélyes helyzetet hozott létre lemondásával XVI. Benedek – véli több Vatikán-szakértő. Josef Ratzinger elődei sem voltak fiatal emberek, de az egyháztörténelem előző 264 pápája közül mégsem volt egyetlen egy sem, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva köszönt volna le hivataláról. A pápák magukat a mártírhalált halt Szent Péter utódainak tartva vállalták a fizikai szenvedést. (Korábban más okok miatt történtek lemondások, de az elmúlt 598 évben minden pápa élete végéig helyén maradt.) A pápaság nem a rögtönzésekről ismert, ezért is különös, hogy XVI. Benedek alig két hetet hagyott arra, hogy az egyház felkészüljön egy olyan helyzetre, amire még a nagyon részletes Egyházi Törvénykönyv sem tartalmaz pontos leírást.

Február 28-án este 8 óra után megüresedik a pápai hivatal – jelentette be a Vatikán születésnapján, február 11-én XVI. Benedek. „Miután Isten színe előtt többször is önvizsgálatot tartottam, bizonyosságra jutottam, hogy előrehaladott korom miatt az erőm már nem elegendő ahhoz, hogy Szent Péter egyházát vezessem. Jól tudom, hogy lényegi lelki természete miatt a pápai hivatáshoz nemcsak szavak és tettek, hanem legalább ennyire ima és szenvedés szükséges. Azonban a mai világban, mely oly gyorsan változik, és melyben a hitélet annyi nagy megrázkódtatást szenved, Szent Péter bárkájának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez erős test és elme szükséges. Ez az erő az elmúlt hónapokban annyira megfogyatkozott bennem, hogy be kell lássam, alkalmatlanná váltam arra, hogy az egyházat megfelelően vezessem” – így indokolta a pápa a lemondást, hangsúlyozva, hogy a döntést szabad akaratból hozta. Két nappal később nyilvános audienciáján hozzátette, hogy az „egyház érdekeit figyelembe véve” döntött, és „előtte hosszas lelkiismereti vizsgálatot tartott Isten előtt” .Mint mondta, „tisztában van lépése súlyossága”, és megköszönte a hívők támogatását. Hozzátette: „Nehéz napok ezek, imádkozzatok értem és az egyházért!” Az audiencia utáni első sajtókommentárok szerint XVI. Benedek távozása előtti beszédével „testamentumot” hagyott hátra az egyház, a pápavalasztó bíborosok és a hívők számára. A pápa sorra vette az egyház „kihívásait”: a házasság szentségének súlyáról, az élet védelméről az abortusszal és az eutanáziával szemben. Kiemelte, hogy a gyengék védelemre szorulnak, a világban könyörületességre van szükség. Hangoztatta, hogy a szekularizált világ támadásával szemben a keresztények is elveszítik hitüket.

A sivatagban 40 napig böjtölő Krisztusról szólva XVI. Benedek úgy fogalmazott: „Mindannyiunknak választ kell adni az élet alapvető kérdésére: mi a legfontosabb, mi számít igazán az életünkben?”

„A megtérés nem azt jelenti, hogy bezárkózunk személyes sikerünkbe, tekintélyünkbe, pozíciónkba, hanem azt, hogy nap mint nap azért teszünk, hogy a legkisebb dolgokban is a szeretet és az igazság váljon a legfontosabbá” – jelentette ki az egyházfő, majd arra intett: „Istent ne saját érdekeinkre használjuk... mindenkinek fel kellene tenni a kérdést: milyen hely jut Istennek az életemben?”

Angelo Sodano bíboros, volt szentszéki államtitkár, a bíborosi kollégium vezetője „derült égből villámcsapásnak” nevezte XVI. Benedek bejelentését. „A pápa lemondása intézményes, jogi, imázsbeli sebet ejtett. Katasztrófa... Ha fertőzésként elterjed az a nézet, hogy a fizikai gyengeség miatt távozhat valaki a tisztségből, a hatás pusztító lehet. Az egyetlen remény, hogy az új pápa képes lesz kézbe venni a helyzetet...” – hangoztatta a Corriere della Sera napilapnak névtelenül nyilatkozó vatikáni forrás.

Mind a lemondás megszövegezése, mind a bejelentés hirtelensége – a La Repubblica úgy tudja, hogy a pápa a bejelentéssel egyidőben, azonnal távozni akart, de munkatársai meggyőzték, hogy a folyó ügyek érdekében legalább két hétig maradjon – számos kérdést felvet. Hogyan válhat „alkalmatlanná” egy olyan egyházfő, akit a bíborosi testület hivatalosan a Szent Lélek sugalmazása alapján választott meg? Ki tévedett: a konklávé, amely félreértette Isten akaratát? Akkor mi a garancia arra, hogy ez nem fordul elő legközelebb? Josef Ratzingernek 2005-ben, a megválasztása után lett volna lehetősége visszautasítani a döntést (a pápaválasztás csak akkor érvényes, ha a kijelölt személy nyilatkozik arról, hogy elfogadja a tisztséget), ám ezt nem tette meg. Akkor viszont mi a helyzet a pápaként ex cathedra, vagyis a tévedhetetlenség állapotában meghozott más döntéseivel?

„Mivel nem volt képes megváltoztatni a Kúriát, arra a keserű következtetésre jutott, hogy maga megy el, maga változtat” – írta a Corriere della Sera. A lap szerint a Vatileaks-botrány – amelynek legfőbb kárvallottja Tardisio Bertoni szentszéki államtitkár (a Vatikán „kormányfője”) volt – csak a jéghegy csúcsát jelenti. „Az IOR vatikáni banknak nyolc hónapja nincsen elnöke, több olasz egyházi intézmény kasszája üres” – emlékeztetett a lap.

(A lemondás bejelentése után néhány órával egyébként az olasz központi bank feloldotta a Vatikán ellen az év elején elrendelt pénzügyi szankciókat, köztük a bankkártyás fizetések tilalmát. Az olasz jegybank azért lépett akcióba, mert a Szentszék még mindig nem tett teljesen eleget az Európai Unió pénzmosás elleni irányelveinek.)

XVI. Benedek döntésével a Vatikánt kormányzó bíborosok tudomására hozta, hogy senki sem helyettesíthetetlen – fogalmazott a Corriere. Más források szerint a pápa a Vatileaks-botrány óta annyira elszigetelődött a Kúriától, hogy a karácsonyt csupán néhány személyes munkatársával ünnepelte a vatikáni rezidenciáján.

A Corrierének nyilatkozó Joacquim Navarro Valls, II. János Pál egykori vatikáni szóvivője arra emlékeztetett, hogy 2005-ös megválasztásakor tudni lehetett, hogy Joseph Ratzinger nem vágyott a pápaságra. A Hittani Kongregáció prefektusaként a tudománynak akarta szentelni öregkorát, a „pápaság szünet nélküli problémamegoldást jelent, ez fárasztotta el”.

A pápát uralkodása alatt több fenyegetés is érte. 2011. decemberben egy bizalmas feljegyzés készült a Benedek ellen tervezett merényletről, ami a Vatileaks-botrány során kiszivárgott. 2010-ben pedig a spanyol El Pais számolt be arról, hogy Luigi Padovese, a Török Püspöki Konferencia elnöke azért törölte ciprusi útját, ahol a pápával készült találkozni, mert a török kormánytól kapott információk alapján attól tartott, hogy sofőrje meg akarja gyilkolni az egyházfőt. Padovese gyanúja megalapozott volt: a titokban iszlám fundamentalista sofőr ugyanis a pápa helyett még ugyanazon a napon őt ölte meg. (Az Asia News katolikus hírügynökség szerint Altun Murat állítólag „isteni sugallatra” ölte meg a püspököt, akit szinte teljesen lefejezett. A gyilkos azt kiabálta: „Megöltem a nagy Sátánt! Allah Akbar!”, amit a szemtanúk úgy értékeltek, hogy a sofőr rituális gyilkosságot követett el.)

„Olyan ez, mintha a saját halálát jelentette volna be előre. Minden úgy fog történni, mintha a pápa február 28-án »meghalna« és ezzel indul be hivatalosan az új pápát megválasztó gépezet. XVI. Benedek eltűnik – bizonyos értelemben Josef Ratzingernek is láthatatlanná kell válnia – hogy legyen hely az utódja számára. Nagyon különös helyzet állt elő és valószínűleg még furcsább lesz február 28-a után” – véli Philip Putella, a Reuters hírügynökség vatikáni tudósítója.

Federico Lombardi szentszéki szóvivő megerősítette, hogy február 28-án összetörik XVI. Benedek pápai aranygyűrűjét, ugyanúgy, mint amikor egy katolikus egyházfő meghal. Azt viszont még nem döntötték el, hogy mi lesz utána. Az egyházi törvénykönyv nem ismer „emeritus (nyugalmazott) pápát”, de az is biztos, hogy nem fogják bíborosnak visszafokozni Josef Ratzingert. „Talán tiszteletbeli római püspöknek fogjuk szólítani” – mondta Lombardi.

XVI. Benedek arra készül, hogy a Vatikánon belül egy kolostorba vonul vissza, legalábbis átmeneti időre. A konklávén kora miatt amúgy sem vehetne részt, ezt nem is tervezi. (A bíborosi testület jelenleg 118 olyan tagból áll, aki nem töltötte be a 80. életévét, de a konklávén legfeljebb 117-en vesznek majd részt, mert Lubomyr Husar ukrán bíboros február 26-án, tehát még a pápai lemondás érvénybe lépése előtt eléri a korhatárt.)

A következmények egyelőre beláthatatlanok. „Az egyházszakadás talán túl erős kifejezés, bár erre is van történelmi példa, hiszen a legutóbbi pápai lemondás a nyugati egyházszakadás idején történt 1415-ben, és utána két évig üres maradt a pápai szék. Úgy vélem azonban, hogy most is nagy esélye van valamifajta megosztottságnak a katolikusok között, mert lesznek olyanok, akik elfogadják azt, amit az új pápa mond, de olyanok is, akik nem tartják legitimnek a döntéseit” – állítja Philip Putella.

„Lemondása után Ratzingernek láthatatlanná kell válnia” – idézte a kúria egy névtelenül nyilatkozó tagját a Corriere della Sera. A legnagyobb példányszámú olasz napilapnak Salvatore Fisichella bíboros, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy a régi pápa el is hagyhatná a Vatikánt. „A katolikusok számára nem létezhet egyszerre két pápa” – fogalmaztak az újság szerint a Vatikánban, mások viszont úgy vélekedtek, hogy Ratzinger leginkább éppen a pápai állam falai között „tűnhet el”.

Egy másik vatikanológus azonban emlékeztetett rá, hogy a pápa bátyja szerint Ratzinger „tanácsot kíván majd adni” utódjának. „Mihez vezethet az, ha az új pápa nem fogadja meg a tanácsot? Ezt ma még senki nem tudhatja” – állítja John Thavis.

Azt sem tudni, mi lesz a két hónappal ezelőtt bejelentett negyedik pápai enciklika sorsa. A hitről szóló dokumentum nem fog megjelenni, talán később kötetben közlik majd, de már nem mint pápai kinyilatkoztatást. XVI. Benedek február 27-én tartja utolsó audienciáját, amelyen az olasz sajtó szerint a rendkívüli alkalomhoz méltóan vatikáni források szerint „különleges vendégek” jelenléte is várható.

Február 28-án Tarcisio Bertone, a Római Katolikus Egyház kamerlengója megállapítja, hogy az apostoli szék üres. Ekkor a vatikáni tanácsok, a dikasztérium összes vezetőjének megbízatása megszűnik, a főpenitenciárius kivételével. A bíborosi kollégium dékánja összehívja a bíborosokat Rómába, akik mindennap tanácskozásra ülnek össze, és intézik az Egyház folyamatban lévő ügyeit.

A konklávé valószínűleg március 15-én ül össze. A vatikáni szóvivő azt ígérte, hogy legkésőbb húsvétra (idén március 31.) megválasztják az új pápát. Az elemzők többsége arra számít, hogy a bíborosok viszonylag fiatal egyházfőt választanak, aki képes felvenni a kesztyűt a Vatikánt az utóbbi években megrázó botrányokkal. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy az új pápa Európából vagy a tengerentúlról érkezik majd. A londoni fogadóirodákban két afrikai és egy kanadai jelöltre tették eddig a legnagyobb téteket. A listát Francis Arinze nigériai kardinális vezeti, akinek megválasztása háromszoros pénzt hozna, míg Peter Turkson ghánai és Marc Ouellet bíboros esélyei ennél valamivel gyengébbek. Utánuk egy sor olasz jelölt következik, ami azért érthető, mert a konklávéban az itáliai kardinálisok aránya jóval magasabb minden más nemzetnél. (Hosszú idő óta először magyar név is van a listán. Erdő Péter bíborost holtversenyben a 13. helyen adják a bukmékerek, 1 a 33-hoz arányban.)

A Heteknek nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint a választást a közelmúlt botrányai is befolyásolják. „Úgy vélem, hogy az új pápa olasz lesz. Tavaly Tarcisio Bertoni számított nagy esélyesnek, de a Vatileaks-botrány neki ártott a legtöbbet, mintha pont az ő megválasztását akarták volna a kiszivárogtatásokkal megakadályozni.” – mondta Cris Putnam, a Petrus Romanus című könyv szerzője.

„Nemcsak XVI. Benedek bejelentése, az új pápát megválasztó konklávé is meglepetés lesz” – jegyezte meg Marco Ansaldo, a La Repubblica Vatikán-szakértője, aki szerint „nagy mérkőzés zajlik majd az olasz bíborosok között” ,és a következő egyházfő „testben-lélekben erős és fiatal lesz”. Crescenzio Sepe nápolyi érsek szintén „az idők kihívásaira választ adni képes, erős és bátor” utódot sürgetett.

http://hetek.hu/hit_es_ertekek/201302/ratzinger_elgorditette_a_kosziklat