Római katolikus Szentlélek templom

A templom a történeti belváros Ikva-patakon túli részén áll. Egykoron itt volt a dombra települt szőlősgazda-negyed bejárata. A főhomlokzatához kapcsolódó klasszicista stílusú plébániaház 1930-ban épült Hild Vencel tervei szerint.

Valószínűleg a johanniták alapították. Az épület a kórháztemplomuk lehetett, amely az ispotályukkal szemben épült. A Szent Lélek-kápolna a városplébános telkén állt és a mindenkori plébános házi kápolnájaként működött.

Templomként 1521 óta említik. Tornya és nyugati homlokzata valószínűleg a 15. század első negyedében készült. A kis torony alig magasabb az orom csúcsánál, kialakítása a belvárosi bencés templom szerényebb változata. A háromszögű oromzatsor között csúcsíves ablakok nyílnak. Felettük emelkedik a hatoldalas kősisak a kakasos kereszttel. A szabad falat támpillérek tagolják. A középkori templom sarkához és a gótikus tornyocska tövéhez barokk előcsarnok kapcsolódik díszes kapuzattal.

A barokk előcsarnok kapuján jutunk a templom belsejébe. Falait és boltozatait Dorfmeister István freskói díszítik, amelyeket a művész 1782-ben készített. A plasztikus hatású freskókkal nagyobb térhatást sikerült elérni a kis templomban. Megfestette az egyházatyák életnagyságnál nagyobb alakját szoborszerűen, fülkében.

A középkori épületet 1782-ben barokk stílusban alakítják át. Ekkor került a déli homlokzatra az előcsarnok.
Főoltárát Kollonits bécsújhelyi püspök állíttatta 1674-ben. Az eredetileg gótikus templomot a bővítéskor barokkizálták. A kakasos kereszt 1673-ban került a toronyra. Homlokzatát 1955-1956-ban állították helyre. Az orgona karzatfalán az 1221-es évszám olvasható.
Felépítését a város polgárságának áldozatkészsége tette lehetővé. Hamarosan Sopron egyik legjobban felszerelt kápolnája lett.
A fennmaradt középkori végrendeletekből tudjuk, hogy számos könyv forgott papi birtokban. Ezek hagyatékként az egyháznak jutottak. Ezért a Szent Lélek-templomban külön helység szolgált könyvtárnak.
A főoltárkép a Szent Lélek eljövetelét örökíti meg. A főoltárán kívül négy mellékoltára is volt a templomnak.
Amikor 1605-ben a törökök és a hajdúk feldúlták a várost, a templom is megsérült. Amikor 1608-ban a városplébános lemondott a Szent Mihály-templom használati jogáról, csak ez a templom maradt használatban. 1627 után került sor a templom helyreállítására. 1666-ban Zichy László folytatta a felújításokat: két harangot öntetett, aranyoztatta a főoltárt.

A főoltár fafaragványai 1750 körül készülhettek. Ekkortájt került a faköpenyes, öltöztetős Mária-szobor erre az oltárra a Szent Mihály-templomból.
Az orgona szerkezete 1830-ban, barokk díszei a 18. század első felében készültek.
Kezdettől fogva többször is készítettek orgonát a templomnak. Ezek valószínűleg hordozhatóak voltak. A ma használatban lévőt 1912-ben készítette a Riegler cég.
Dorfmeister István soproni tevékenységét emléktábla őrzi a templom külső oldalán 1997 óta.

A templom búcsúnapja minden év Pünkösd hétfőjén van.