Bánszky Mihály volt a gartai Szent Sebestyén templom építésze, amelynek alapkövét Németh János 1906. április 8-án rakta le, és az új építményt alig egy évvel később, 1907. június 14-én már fel is szentelték. A makói születésű, de élete jórészét Budapesten élő Bánszky nemcsak építész, hanem építési vállalkozó is volt. A 20. század első felének egyik jelentős templomépítésze, aki elsősorban egyházi jellegű épületekben élte ki mesterségét.
Az érdi Jézus Szíve templom, mely 1929-ben készült el, éppúgy a gótikus formák újragondolását mutatja, mint a gartai templom, sőt, mintha előbbi más, általa készített építményekkel szorosabb párhuzamot is mutatna. Az ő tervei alapján valósult meg 1927-ben a pestszentimrei református templom, de készített terveket Szabadka körüli tanyákra, és ő volt az építésze a törökbálinti zárdának is.
Életművében sajátos szerepet foglal el a makói evangélikus templom, s nemcsak azért, mert szülővárosában áll. Ezt a templomot 1903-ban építette, amely magas, karcsú toronnyal rendelkezik, két melléktoronnyal az oldalán, a kapuzat fölött timpanonnal és rózsaablakkal. Ez az építészeti megoldás meglehetősen emlékeztet a gartai templomra. Ám ha tüzetesebben megfigyeljük az építészeti jellegzetességeket, akkor rögvest kitűnik, hogy ez a templom nemcsak hasonlít a gartai városrészben láthatóra, hanem pontosan az, utóbbi annak másolata. Magyarán: Bánszky Mihály másodszor is eladta ugyanazt a tervét az ország egy másik szegletében, a gartai templom eredetije Makón látható némileg zömökebb formában. Így aztán a gartai épület korántsem egyedi, hanem a másodlagos létezés foglya. Alig két évvel azután, hogy 1903-ban Makón felépült a templom, Lyka Károly folyóirata, a Művészet az 1905/2-es számban már arról tudósíthatott, hogy „[a] garthai rom. kath. templom tervpályázatán a 600 koronás pályadíjat Bánszky Mihály kapta”. Az már csak külön fricska, hogy amíg Makón ugyanezt a tervet az evangélikus egyház számára passzolta el, aközben úgy gondolta, jó lesz az a katolikus egyház számára is - Gartán. Úgy tűnik azonban, a projektet nemcsak kétszer adta el, harmadszor is bepróbálkozott. A pesterzsébeti (Budapest) Szent Erzsébet templom ugyanis 1909-ben apróbb építészeti változtatással (a melléktornyok távolabb kerültek a főtoronytól) gyakorlatilag szintén ugyanennek a tervnek az alapján készült el. Így aztán az ügyes marketinges Bánszky Mihály ugyanabban az évtizedben háromszor (1903, 1907, 1909) építtette fel ugyanazt a templomot. Csak éppen az ország három egymástól lehető legtávolabb eső részén helyezte el ezt a szentháromságot, így a turpisság kevésbé tűnik fel.

Forrás:MindenKapuvár