Nagycenk, Szent István
római katolikus plébániatemplom





Okleveles első említése Villa Thótchynk néven 1281-ből való. A mai település Kiscenk és Nagycenk összeolvadásából keletkezett. Birtokosai a Kanizsaiak, Nádasdyak majd a 17. század végétől a Széchenyi család. Egyik águk 1758-ban költözött a helységbe, azóta a nemzetség központjaként ismert.
A templom története

Az első templom 1326-ban már állt, a Mindenszentekhez címezve. A Nádasdyak alatt a lakosság evangélikus volt, 1660-ban rekatolizálták a templomot. Szent János titulussal teljesen újjáépítették (1724), húsz évvel később már három oltára, orgonája és tornya volt. Annak ellenére,

Hogy a Széchenyi család helyben élt, állapota egyre romlott, 1824-ben már kicsinek is bizonyult.

A Döblingben tartózkodó (1860) kegyúrhoz a község plébánosa egyre riasztóbb híreket tartalmazó leveleket intéz a templom bedőléssel fenyegető állapotáról. Széchenyi István elhatározza, hogy új templomot építtet. Tervezőként osztrák és magyar építészeket is ajánlanak, a gróf azonban Ybl Miklóst bízza meg azzal a kikötéssel, hogy "építene az országos hírű építész Nagycenken lehetőleg minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát". A feltételek között az is szerepelt, hogy a torony ne a kapu fölé, hanem oldalt épüljön. Ybl első tervvázlatát, amely még döblingi látogatása előtt készülhetett ajánlati tervként, Széchenyi nem fogadta el. Sietteti az építkezés előkészületeit, a tervek elkészítését, amelyet végül is a család hagy jóvá 1860. július 1-én, minthogy Széchenyi István április 8-án meghalt. Az alapkövet 1860. augusztus 20-án, Szent István napján tették le, és a kisebb megszakításokkal folyó munka eredményeként kerülhetett sor a templom felszentelésére ugyancsak augusztus 20-án, 1864-ben.