1927-ben és 1928-ban azonban irgalmatlan kampányt indítottak a betegséget okozó szúnyogok ellen. Az élő vizeket, pocsolyákat olajjal permetezték be, a kutakat szigorúan fedővel záratták le (súlyos büntetést vont maga után a fedetlen kút) és egy évtizeden belül a maláriás megbetegedések száma nullára csökkent. Így volt ez sokáig, mert évente ugyan néhány eset előfordult, de ezek mindig behurcolt esetek voltak (afrikai diákok, egzotikus utazások résztvevői). Csakhogy közben a maláriát terjesztő szúnyogok újra megjelentek a Balkán-félszigeten és újra fertőzéseket okoztak.
Három éve déli megyéinkben megjelentek a tigrisszúnyogok, amik akár egy cm-re is megnőnek, hátukon fekete-fehér csíkokkal. Ezek okozzák a nyugat nílusi lázat és a sárgalázat is. A nyugat nílusi láz vírus okozta agyvelőgyulladás, ami embert és lovat egyaránt megtámadhat. „Ugyan már…” - mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy keleti megyéinkben a lakosság egy tizede már megfertőződött ezzel a betegséggel, csak tünetmentesen átvészelte vagy volt egy rövidebb-hosszabb lázzal és fejfájással járó rosszulléte, ami spontán gyógyult. Persze nem mindenki ilyen szerencsés. Akinél a betegség kialakult, azt bizony nagyon súlyos agyvelőgyulladással kezelték. Jó hír, hogy van ellene hatásos oltóanyag (USA), de eddig csak a versenylovak kaptak belőle!
Sajnos a sokkal kisebb és ezért veszélyesebb gyötrő szúnyogok is képesek terjeszteni ezt a betegséget. De az igazi veszély hordozói a lepkeszúnyogok. Gyakorlatilag az utóbbi években egész Magyarország területét ellepték és olyan kicsik, hogy könnyen átférnek a szúnyogháló résein. Ez hordozza magában a nápolyi láz vírusát, valamint egy parazitát, ami a bőr leishmaniázisát okozza. A bőr fertőzése hónapokkal-évekkel később mutatkozhat nem gyógyuló sebek formájában, magas lázzal. Szerencsére gyógyítható. A féreg a bőrön kívül máshol is megtelepedhet és ott szinte kiirthatatlan.


Az első és legfontosabb lépés az évi rendszerességgel végrehajtandó alapos szúnyogirtás, nem csak a Balaton mellett! Ezt akár tíz hullámban is meg kell tenni és ezen nem szabad spórolni, mert ez a spórolás még nagyon sokba kerülhet.

Az esővizes ciszternánkat, hordókat, mindig fedjük le, és cseppentsük pár csepp olajat a tartájba (ez lehet étolaj is!). Ezáltal a szúnyoglárvák a vízben megfulladnak és nem képesek kikelni.

A lakásokat védjük szúnyoghálóval. Mint láttuk, a lepkeszúnyognak ez nem akadály, de ha a szúnyogháló rovarirtóval impregnált, akkor már hatékonyan véd


Az elektromos szúnyogriasztók is jók, a fokhagyma illatát sem kedvelik ezek a vérszívók. Aki teheti egyen fokhagymát, mert a bőrön keresztül történő kipárolgása révén, a fokhagyma szaga elriasztja őket. Nem szeretik a szegfűszeg és a citrom illatát sem.

A csípésre helyezett, szétrágott petrezselyem pép a viszketést és a fájdalmat gyorsan szűnteti. Az izzadt test szagát ezek a vérszívók nagyon kedvelik, tehát a melegben többször zuhanyozzunk és használjunk folyékony szappant is bőven ilyenkor.