Hegykő:A falu neve pogány áldozati kőre utal. Az első írásos említése "Igku" (Szent kő) néven 1262-ből való. A falu határában termálfürdő működik. Érdemes még a falu főterén lévő szépen faragott pestisoszlopot megemlíteni.

Fertőszéplak: Kő- és bronzkori leletek, római kori emlékek gazdag lelőhelye. 1262-ben említik először oklevelek. Kevésbé közismert, hogy 1668-tól 1773-ig a falu volt a Széchenyi család székhelye. Az egykori Széchenyi-kastély, ahol a "könyvtáralapító" gr. Széchenyi Ferenc is született, ma az iskola mellett elhanyagolt állapotában is lenyűgöző. 1773-ban ugyanis az Esterházyak megszerezték a falut, és a hercegi család a grófi család kastélyát csak gazdasági célokra használta ezután. 1728-ban a Széchenyi család építtette a falunak az impozáns "Mindenszentek" Templomát, amely mellett Kálvária is létesült. A faluban még nagy számban tekinthetők meg típusos magyar tornácos parasztházak, amelyek közül kiemelkedik a falu közepén található Skanzen. A múzeumban a népi építészet hagyományai mellett a Fertő partján élő paraszti lakosság mindennapi élete tárul a látogató szeme elé.

Fertőd: A települést az egykori Süttör és Esterháza községek egyesítéséből hozták létre 1950-ben. Süttör 1313-ban már Sehter néven szerepel egy oklevélben, míg Esterháza a nevét Esterházy Miklóstól kapta 1760-ban. Ő építtette a legnagyobb magyar barokk stílusú kastélyt, amely most részben múzeum. További látnivalók a Kastélypark, a Muzsikaház a Helytörténeti Kiállítással, valamint a Kastélyhoz tartozó Léserdő. Ebben a kocsányos tölgyes erdőben a növénytani és madártani értékek mellet a környezeti nevelés számára érdekes színfoltot jelent a vadas park, könnyen bemutatható erdei nagyvad fajokkal.

Sarród: Sorud néven említik először az okiratok 1313-ban. Szép látnivalót jelentenek a régi faluközpont, valamint a Szt. István Templom közötti Fő utcai szakasz felújított, régi, népi építészeti hagyományait őrző tornácos parasztházai, valamint a faluban az utak mellett elhelyezett emlékszobrok (pl. Pestis-oszlop, Mária-szobor). Sarród hírnevét 1993-tól tovább fokozza a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság központja, az építészeti "remekként" méltán számon tartott Kócsagvár.