2.rész_A16–17. sz.-ban mezővárosi és hajdúkiváltságokat nyert r. k. Kapuvár parasztviselete. A 19–20. sz. fordulóján virágzott. A kapuvári viselet a Rábaköz leggazdagabb viselete, mely a gartaival és a vitnyédivel mutat legtöbb rokonságot. Előállításában helybeli kisiparosok, köztük takácsok működtek közre. Sajátos, hogy a kapuváriak a szomszédos Hövej specialistáival hímeztették ruhadarabjaikat. A férfiviselet színesebb, a női polgárosultabb az átlagosnál. A nőit a természetes derékvonalnál magasabbra helyezett ruhaderék is jellemzi. – A férfiak rendkívül kicsi fejrevalója télen fekete prémsapka, nyáron fekete pörge → kalap igen nagy tollal, bokrétával. Nyáron pamutos kendervászon → gatyában járnak, melynek egy szára 2 szél. Az ünnepi ráncolt gatya alját fehér lapos hímzés, subrika és rojt díszíti. Az → ing ünnepen mindig gyolcs; kézelős, bő ujjú; piros-fehér vagy fehér lapos hímzéssel díszített. Téli ünneplőjük világoskék posztó ellenzős → nadrág és dolmány, piros-sárga-kék gombkötőmunkával díszítve. Gatyához és posztóruhához is a kerek nyakú ünnepi mellény általában piros vagy lila bársony, a gazdagoknak síkselem, azaz aranyszálas brokát, gyönggyel, islóggal, szalagdísszel. A piros-fehér-csíkos, négyszögletes selyem → nyakravaló végét felcsapják a vállukra. A nadrágos templomi viselet kivételével → kötény is tartozik mindig a férfiak öltözékéhez: ünnepre egy szél fekete lüszter, szélén piros vagy kék fogazott vagy lerakott szalaggal. Egyik sarkát fel szokták tűrni megkötője alá. Hagyományos felsőruhadarabok a → mente, piros rátétes, nem bő → suba és szűrkabát.